Legfeljebb 2,56 százalékkal emelhetné meg a nettó díjat a vízközmű-szolgáltató, s az ár legkorábban 2014 január elsején változhatna meg – derül ki egy kormánypárti képviselő által benyújtott törvényjavaslatból.
A 2,56 százalékos emelés az áfahatással együtt 4,2 százalékos növekedést jelent a fogyasztói árban, ami a költségvetési tervezetben szereplő inflációval egyezik meg (elemzők, illetve a jegybank szerint ennél azonban magasabb inflációra kell számítani, s nem lehetetlen, hogy a kormány is módosítja a prognózisát a költségvetés „újraszámolásakor”).
Ráfizet az önkormányzat?
2014-től pedig a víz- és a csatornadíjat az illetékes miniszter állapítja meg rendeletben – pontosabban azt a képletet, amelynek alapján ki kell számolni a vízdíjat. Ez területenként eltérő lehet, viszont az árképzési elvek egységesek lennének mindenhol az országban – fejtegette a Magyar Víziközmű Szövetség sajtótájékoztatóján Bánhidy Péter, a szervezet társelnöke. Az árképzés így átláthatóbb, egyszerűbb lesz – vélte.
Arra azonban nem tudott válaszolni a szervezet társelnöke, hogy miféle jogi helyzetet idézhet elő az új törvény azoknál a társaságoknál, ahol külföldi tulajdonos is van, és az árképlet a privatizációs szerződés mellékletét képezi. Ha a két képlet közötti különbségre ráfizet a külföldi tulajdonos, akkor bizony kompenzációt fog követelni az önkormányzattól, éppen a privatizációs szerződésben foglaltak alapján.
Már ha továbbra is ellen bírnak állni a külföldi tulajok annak a politikai nyomásnak, amely arra igyekszik sarkallni őket, hogy mondjanak le – lehetőleg minél kedvezőbb feltételekkel – tulajdonrészükről a közszolgáltató cégekben.
Zavarban a főváros
A Jobbik fővárosi frakciója vasárnap saját sikereként értékelte, hogy a december 14-i ülés napirendjén mégsem szerepelnek a víz-, illetve csatornadíj emeléséről szóló előterjesztések, s a párt azt feltételezi: 2012. január 1-jétől Budapesten nem emelkedik a víz-, illetve csatornadíj.
Sokkal valószínűbb persze, hogy a kormánypárti törvényjavaslatnak több köze van ahhoz, hogy nem szerepel az előterjesztés egyelőre a napirenden. A főváros korábbi előterjesztése szerint a vízdíj és a csatornadíj is nagyobb mértékben emelkedne, mint amit a törvényjavaslat engedélyez. A vízdíj (áfa nélkül) a lakosságnál 2,6, a közületeknél 5,5 százalékkal nőtt volna. A csatornadíj pedig – áfa nélkül számítva – 3,84 százalékkal.
Igaz, a csatornadíjnál a főváros hivatkozhatna arra, hogy nemrégiben szennyvíztisztítót adtak át, amely miatt a működtetési költségek megemelkedtek, s ez alapul szolgálhat a törvényjavaslat szerint is a 2,56 százalék fölötti emelésre.
Az Országgyűlés föladta a leckét a fővárosnak, mivel olyan jogszabály alapján kellene a városatyáknak döntést hozni, amely még csak tervezetként létezik. A másik probléma, hogy valószínűleg a Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek külföldi tulajdonosai a privatizációs szerződés alapján jóvátételt fognak követelni az önkormányzattól, ha elfogadják a törvényjavaslatot, s csak kisebb díjat számlázhatnak annál, mint ami a privatizációs szerződés mellékletében meghatározott árképlet alapján számított.
