Magyarország várhatóan 2020 után lép be az eurózónába – mondta Matolcsy György a budapesti Corvinus Egyetemen tartott “Európa válaszúton: stratégiák a versenyképesség és a növekedés erősítésére” című konferencián.
A nemzetgazdasági miniszter szerint meg kellene valósítani egy fiskális uniót, és csak utána lehetne kiépíteni a hatékony eurókötvény-piacot. A jelenlegi gondok között említette, hogy Magyarország és még hat állam betartja a maastrichti előírás szerinti 3 százalék alatti államháztartási deficitet, de úgy tűnik, hogy más tagállamok más mércéket alkalmaznak, és más hiányt érvényesítenek.
Megítélése szerint Európa jelenleg három nagy kihívás előtt áll: meg kell oldani az eurózóna válságát, választ kell adni az ezzel kapcsolatos politikai kihívásokra, a harmadik pedig az unió előtt álló növekedési kihívás. A megoldást az jelenti, hogy növekedési és foglalkoztatási fordulatot hajtson végre az unió.
Matolcsy hozzátette: az eurót a konjunktúrára szabták, a békeidőkre tervezték, nem pedig a válságra, ezért nincs mögötte egy fiskális unió, és egy válságkezelési mechanizmus, amelyek krízis idején segíthetnének. Emellett a valutaunió hat legjobb befektetési minősítésű tagállama és a déli tagállamok között 20 százaléknál nagyobb fejlettségbeli különbség van. Éppen ezért talán egy évtizedig, 2020-ig is eltarthat a problémák kezelése.
Új növekedési tervre van szükség, meg kell határozni a kontinens szerepét a globális versenyben, és azt, hogy a közösség régiói mire alkalmasak ebben a folyamatban – hangoztatta a tárcavezető. Utalt arra is, hogy Magyarország támogatja a többsebességes unió gondolatát, ugyanakkor meg kell határozni azt is, hogy a kelet-közép-európai új tagállamok hogyan lehetnek a növekedési motorjai.
Wolfgang Schäuble: nemet kell mondani a bankóprésre!
Olyan új szabályokat kell alkotni, “amelyekkel képesek lehetünk a tagállamok költségvetéseit visszautasítani, amelyekkel kiigazításra kötelezhetjük őket. Ez semmi egyéb, mint az európai versenyjog keresztülvitele” – fogalmazott a német pénzügyminiszter a konferencián.
Schäuble határozottan kiállt az európai bankóprés beindítása ellen. Szerinte ha az Európai Központi Bank pénzt nyomtatna a bajba jutott tagállamok megsegítése érdekében, azzal minden ösztönző erőt megszüntetne annak érdekében, hogy a tagállamok rendbe tegyék közpénzügyeiket.
Tomas Zidek cseh pénzügyminiszter-helyettes elmondta: kézzelfogható eredményei lehetnek az európai gazdasági kormányzás erősítésére indított európai gazdasági szemeszternek. Több olyan ország van – köztük Magyarország -, amelyek néhány költségvetési feltételt nem teljesítenek, és ez ügyben január-februárban konkrét lépések történhetnek,de részleteket erről már nem említett.
