2011 októberében a szezonálisan nem igazított adatok szerint a háztartások forintban és devizában egyaránt több hitelt törlesztettek, mint amennyit felvettek, azaz nettó törlesztők voltak. Október folyamán a háztartások forintbetét-állományukat növelték, devizabetéteik állománya azonban csökkent. E tranzakciók eredőjeként betétállományuk összességében nőtt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tanulmányából.
A nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők voltak, míg devizában kevesebb hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. Összességében a hitelállományuk nőtt. Emellett az előző hónaphoz képest forintbetéteik állományát növelték, míg devizabetét-állományuk – csak a tranzakciót figyelembe véve – csökkent. A betétállományuk mindezek eredőjeként az előző hónaphoz képest nőtt. A háztartások hitelállománya tranzakciókból eredően 191,4 milliárd forinttal mérséklődött. Ezen belül a forinthiteleik állományát 1,7 milliárd forinttal, míg a devizahiteleik állományát 189,6
milliárd forinttal csökkentették.
A végtörlesztés hatása
A devizahitelek nagymértékű tranzakciója a végtörlesztésre vezethető vissza: október folyamán megközelítőleg 170 milliárd forint devizahitelt végtörlesztettek az aktuális árfolyamon számítva, amelyből 130 milliárd forint a háztartások által a törvényben rögzített, úgynevezett végtörlesztési árfolyamon ténylegesen kifizetett összeg.
A háztartások betétállománya a tranzakciókból eredően 57,3 milliárd forinttal nőtt, 114,9 milliárd forint nettó forintbetét-elhelyezés és 57,6 milliárd forint nettó devizabetét-kivonás történt.
A nem pénzügyi vállalatok esetében – csak a tranzakciót figyelembe véve – a forinthitelek állománya 42,4 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahitelek állománya 9,1 milliárd forinttal csökkent. Az általuk kibocsátott, hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya – tranzakciókból eredően – 20,0 milliárd forinttal csökkent. Mindezek eredőjeként a hitelállományuk 13,2 milliárd forinttal nőtt.
A nem pénzügyi vállalatok betétállománya – az átértékelődés és az egyéb volumenváltozás hatásától eltekintve – 25,7 milliárd forinttal nőtt; a forintbetétek esetében 53,1 milliárd forint nettó betételhelyezésre, a devizabetéteknél pedig 27,3 milliárd forint nettó betétkivonásra került sor.
A külföldi kötelezettségek állománya októberben a hitelintézetek mérlegfőösszegének 28,2 százalékát tette ki.
A pénzügyi válság miatti ingadozások következtében a szezonális igazítás eredményei a szokásosnál több bizonytalanságot hordoznak.
Hitelkörkép
Érdekes következtetések levonására ad alkalmat, ha közelebbről is megnézzük az egyes jelzáloghitel-típusok mutatóit. A devizaalapú szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a legrosszabb a helyzet (15,2%), holott nemfizetés esetén a jelzáloghiteles fedezeti ingatlana ugyanúgy veszélyben forog, mint a lakáshiteleseknél – derül ki a Portfolio számításaiból.
A forintalapú szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 15,0% ez az arány, ebben kategóriában azonban csak a válság alatt futott fel a hitelezés.
A lakáshitelek körében 10% alatti NPL-rátát* láthatunk, a devizaalapú lakáshiteleknél a három hónappal korábbi 7,5%-kal szemben 8,3% az arány.
A harmadik negyedév során a devizaalapú jelzáloghitelek teljesítménye romlott, a forinthiteleké viszont jellemzően javult. Ennek oka egyértelműen az erősebb frankárfolyam lehet.
A devizaalapú lakáshiteleknél és a szabad felhasználásúaknál egyaránt 0,9 százalékponttal nőtt a mutató, ami elsősorban a lakáshitelek esetében tükröz korábban alig tapasztalt emelkedést.
* NPL ráta: amikor kitört a válság, minden pénzintézetnél megnövekedett a nem teljesítő hitelek részaránya. Ezt nevezik NPL rátának.
