Idén már 10 hónap alatt annyi felszámolás volt, mint tavaly, de a végelszámolások és a cégalapítások száma is jelentősen megugrott.
A válság hatására felerősödtek a cégalapítási és megszüntetési tendenciák – mondta Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke – számol be a Napi Gazdaság. Ennek a szakértő szerint nemcsak gazdasági okai vannak, hanem az adóelkerülésre való törekvés is, amire a cégalapítást is használják sokan.
A FOE elnöke szerint a 2009-es csődtörvény módosításai nem érték el a célt. Ennek nemcsak gazdasági okai vannak, hanem az adóelkerülésre való törekvés is, amire a cégalapítást is használják sokan.
Menekülés a hitelezők elől
A hatékony csődvédelem azonban nem alakult ki. Somogyi egyik fő problémaként megjegyezte, hogy Magyarországon a csőd akkor jön létre, amikor a cégnek már nincs pénze, holott ennek az eljárásnak az lenne a lényege, hogy a csődvédelem alatt átstrukturálják a céget. Ez azonban pénz nélkül nem megy, így ilyen helyzetben már értelme sincs a csődnek.
A csődtörvény módosításában az látszik, hogy a csőd valóban népszerű lett a módosítás elfogadása után, de a célt nem érte el a változtatás: 138 csőd volt 2010-ben, idén viszont csak 88. Ez azt mutatja, hogy itt nem következett be olyan dinamikus növekedés, mint a felszámolások terén, vagyis a felszámolások helyett nem a csőd alkalmazása lett a prioritás.
Somogyi szerint a csődöt sokan időhúzásra használják, ez vált jellemzővé – vagyis nem komoly reorganizációra, hanem a hitelezők előli menekülésre veszik igénybe.
Brutális csődhullámok
2010-ben például rekordszámú, összesen 17 ezer 420 cég ellen indult felszámolási eljárás, ami 17 százalékkal több, mint 2009-ben.
Mint arről korábban beszámoltunk, jövőre 120 napra emelkedhet a csődvédelem ideje és 150 ezer forint feletti adósság esetén kezdeményezheti a hitelező a felszámolást.
A mérleget le nem adó cégekkel szemben a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) majdnem háromszor annyi (több mint 12 ezer) kényszer-végelszámolást indított, mint tavaly. Ez egyfelől jó, mert megszüntetik azokat a cégeket, amelyek nem végeznek tényleges tevékenységet. Másfelől, ha ezeknek a cégeknek voltak tartozásaik, akkor azokra keresztet vethetnek a beszállítóik.
