Elkészült az Az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2010. évi működésének ellenőrzéséről szóló jelentése.
A jelentésről szóló közlemény szerint az MNB 2010. évi működése, irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerei megfeleltek az MNB-törvény előírásainak, de a jegybank nem minden esetben tartotta be a közbeszerzésekről szóló törvény és saját belső szabályzatainak előírásait.
146 millió spórolható
A számvevőszék emellett azt is megállapította: tavaly ugyan csökkentek a személyi jellegű ráfordítások, de a hatékonyságjavító intézkedéseitől független költségcsökkentési lehetőség az ÁSZ szerint további 146 millió forint megtakarítást eredményezhetett volna.
A tavalyi beszámolókban a személyi jellegű ráfordításoknál a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként a valós – banki szinten megvalósult – költségcsökkenésnél nagyobb megtakarítást mutatott ki a jegybank: a 2010-es személyi jellegű ráfordítások összege 654 millió forinttal volt alacsonyabb az előző évinél, ugyanakkor a hatékonyságjavító intézkedéseitől független költségcsökkentési lehetőség (adó- és járulékszabályok változása, az elnök keresetének törvényben szabályozott csökkentése) közel 800 millió forint volt.
Az MNB 2010-ben 12,783 milliárd forintot, az előző évinél 945 millió forinttal kevesebb működési költséget számolt el, amit az éves jelentése vezetői összefoglalójában “megtévesztő módon a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként mutatott be” – olvasható a közleményben.
Az ÁSZ megállapította azt is, hogy a jegybank munkavállalóinak havi bruttó átlagkeresete az előző évekhez viszonyítva minden évben nőtt, 2010-ben több mint háromszorosan haladta meg a nemzetgazdaságban foglalkoztatottakét. Tavaly a jegybank 4,7 százalékos bérfejlesztést hajtott végre, ami magasabb volt az OÉT ajánlásánál és a saját stratégiájában meghatározott bérpolitikai célkitűzésnél, és 1 százalékponttal meghaladta a béremelést tervező kereskedelmi bankoknál tervezett átlagos mértéket is, amelyet az MNB maga határozott meg referenciapiacként a bérfejlesztéseinél.
A jegybank elnöke az MNB-törvény előírása szerinti keresetcsökkentést a törvényben szabályozottak körére alkalmazta, ami a törvény előírásának megfelelt – olvasható a közleményben azzal, hogy az MNB 16 vezetőjének a keresete már 2010-ben is meghaladta az elnök MNB-törvényben szabályozott 2011. évi keresetét, ami nem tükrözi a bankon belüli hatásköri és felelősségi viszonyokat.
Kommunikációs tanácsadó havi 1,8 millióért
A jelentés kitér arra is, hogy az MNB elnöke – a 24 fős kommunikációs szakterület mellett – egy kommunikációs tanácsadót alkalmaz havi 1,8 millió forintért, akinek munkavégzéséről, valós teljesítményéről a bank értékelhető szakmai dokumentumot nem adott át; az elnök az ÁSZ által megküldött teljességi nyilatkozatot nem írta alá, annak tartalmát korlátozó kitétellel módosította.
A közlemény szerint az ÁSZ a beszerzési eljárások ellenőrzésekor a beruházások megvalósításához kapcsolódóan két esetben, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy esetben tárt fel jogsértést: az egyik beruházással összefüggő beszerzési eljárása során a jegybank a beszerzés becsült értékét nem a közbeszerzési törvény előírásának megfelelően állapította meg, egy másik eljárás során pedig nem kérte az ajánlattevőktől a kirívóan alacsony ár alátámasztását; egy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, határozott időtartamú szerződést közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosított.
A számvevők megállapították: az MNB elszámolásai a központi költségvetéssel szabályozottak és szabályszerűek voltak, a 2010-es működésének eredménye 41,6 milliárd forint veszteség volt, amelyre az eredménytartalék fedezetet biztosított, ezért a költségvetésnek 2011-ben térítési kötelezettsége nem keletkezett.
Az ÁSZ azt javasolja a nemzetgazdasági miniszternek, hogy vizsgálja felül a jegybanktörvényt amiatt, hogy az MNB veszteségét befolyásoló tényezők szabályozottsága teljes körű és egyértelmű előírásokat tartalmaz-e, és szükség esetén pedig kezdeményezzen törvénymódosítást a testületi döntési jogkörök átruházhatóságának korlátozására, valamint a hatáskörgyakorlás kontrolljára.
A felülvizsgálat oka az, hogy a monetáris politika megvalósítása során vannak olyan, a monetáris politika végrehajtásával és eszköztárának alkalmazásával összefüggő, a jegybank eredményét befolyásoló döntések, amelyek nem a monetáris tanács, hanem az MNB elnöke hatáskörében születnek meg.
A számvevők a jegybankelnök számára is fogalmaztak meg javaslatokat, ezek között van egyebek mellett, hogy biztosítsa a közbeszerzési törvény előírásainak maradéktalan betartását; rendelje el, hogy a hatékonyságjavító projekt lezárását követően a megvalósításával elért költségcsökkentéseket a banki szintű költségekre gyakorolt hatására, valamint a megvalósítás többletköltségeire is figyelemmel értékelje.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos még októberben fordult az ÁSZ elnökéhez, kérve, az ÁSZ folytasson le vizsgálatot az MNB szerződéskötési gyakorlatával kapcsolatosan. Ezt követően a kormánybiztos találkozott is Domokos Lászlóval, aki közölte: Budai Gyula “nyitott kapukat döngetett”, mert az ÁSZ minden évben ellenőrzi a jegybank gazdálkodását.
MNB: valótlan állítások
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megalapozatlannak tartja az Állami Számvevőszék jegybanki takarékosságot illető kritikáit.
Az ÁSZ szerdán hozta nyilvánosságra az MNB 2010. évi működésének ellenőrzéséről szóló jelentését, amelyben egyebek mellett azt állapította meg, hogy az MNB a jegybanktörvény előírásainak megfelelően működött, létszámmal és személyi jellegű ráfordításokkal való gazdálkodása azonban nem felelt meg saját takarékossági célkitűzéseinek, és bérpolitikai intézkedéseivel nem támogatta a kormány takarékossági célkitűzéseit sem.
Az ÁSZ honlapján közölt jelentés tartalmazza az MNB észrevételeit is, ebben a jegybank úgy fogalmaz: az ÁSZ megállapításai a jegybank bérezési gyakorlatáról önellentmondásokkal terhesek és valótlan állításokat tartalmaznak. Kifejtik: az MNB személyi költségei két év alatt 17 százalékkal csökkentek, akkor, amikor a költségvetési szféra ezen a területen csak 5,7 százalékot takarított meg.
A jegybank 2008-2010 között több mint 1,5 milliárd forinttal, 8,473 milliárdról 7,007 milliárd forintra csökkentett a személyi jellegű költségeit, amelyhez csak részben – 432 millió forinttal – járultak hozzá a felsővezetői bérezés törvényi korlátozásából és a tb-járulékok törvényi csökkentéséből eredő megtakarítások – teszik hozzá.
A dokumentumban az olvasható: az MNB a kormányzati célokkal összhangban a jegybanki bértömeg mérséklésére és nem az átlagkeresetek egyedi – éppen ezért kevésbé hatékony – csökkentésére törekszik.
A jegybank szerint nem igaz az ÁSZ azon állítása, hogy az MNB elszakadt volna a kereskedelmi bankok bérezésétől, ellenkezőleg, egy, a jegybank számára végzett kutatás szerint a jegybanki dolgozók teljes javadalmazása 3 százalékkal marad el a viszonyítási alapul vett banki dolgozók jövedelmétől, a vezetői szinteken pedig a jövedelmek pontosan a megcélzott bérpiaci pozíció szintjének felelnek meg – szögezi le az MNB. Hozzáteszi: valóban ellentmondásos a helyzet az MNB bérstruktúrájában amiatt, hogy az elnöki, alelnöki fizetéseket törvényben korlátozzák, de ezt az ellentmondást a jogalkotó idézte elő. Mint írja még, az MNB vezetőinek személyi alapbére, keresete a munkakörökhöz kapcsolódó felelősségi viszonyokat, a jegybank munkaszervezeti hierarchiájában elfoglalt helyét, fontosságát tükrözi.
A kommunikációs szakértő
Az észrevételei között az MNB azt is megjegyzi, hogy véleménye szerint az ÁSZ egyetlen egy jegybanki munkavállaló, egy kommunikációs tanácsadó tevékenységének ellenőrzésével olyan mélységig foglalkozik, amely messze túlmutat ellenőrzési gyakorlatán.
Az MNB hangsúlyozza azt is, hogy önként racionalizálja működési költségeit, amelynek hatására 2009-2010-ben 2,1 milliárd forinttal csökkentek a jegybank működési kiadásai; 2010-ben 517 millió forinttal többet takarítottak meg a célkitűzéshez képest, és nem használták fel a 199,5 millió forintos központi tartalékot sem.
A jegybank úgy véli: félreérthető és hibás következtetésekhez vezethet, hogy az ÁSZ a 2010. évi működés vizsgálatakor 2011-re, vagyis egy még le nem zárt évre tesz – egyébként azóta már el is avult – megállapításokat. Ennek kapcsán megjegyzi: az MNB képes lenne a jegybanktörvény módosítása esetén nyereségorientált gazdálkodást folytatni, de annak ára az Európai Unió alapszerződésében is meghatározott elsődleges cél, az árstabilitási cél feladása, esetenként kétszámjegyű infláció lenne, amit a jegybank nyilvánvalóan nem tud támogatni.
A közbeszerzési eljárásokról szólva az MNB kiemeli: a 2009-2010-ben bonyolított összesen 137 eljárás során egyszer sem marasztalták el a közbeszerzési jogszabályok megsértése miatt.
Az ÁSZ-jelentéshez mellékelték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelét is, aki azt írta, hogy a neki címzett ÁSZ-javaslatokkal egyetért és a kérdéskört a 2012. január 1-jén hatályba lépő új MNB-törvény az ÁSZ javaslatainak megfelelően szabályozza majd.
Az ÁSZ azt javasolja a nemzetgazdasági miniszternek, hogy vizsgálja felül a jegybanktörvényt amiatt, hogy az MNB veszteségét befolyásoló tényezők szabályozottsága teljes körű és egyértelmű előírásokat tartalmaz-e, és szükség esetén pedig kezdeményezzen törvénymódosítást a testületi döntési jogkörök átruházhatóságának korlátozására, valamint a hatáskörgyakorlás kontrolljára.
A felülvizsgálat oka az, hogy a monetáris politika megvalósítása során vannak a monetáris politika végrehajtásával és eszköztárának alkalmazásával összefüggő, a jegybank eredményét befolyásoló döntések, amelyek nem a monetáris tanács, hanem az MNB elnöke hatáskörében születnek meg.
