Válságtanácskozást tartanak csütörtök reggel a franciaországi Cannes-ban az eurózóna azon tagállamai, amelyek a G20-as csoportnak is a tagjai. Európai kormányzati források este azt közölték: a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20-ak csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója kezdete előtt Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország vezetői külön megbeszélést tartanak az európai intézmények vezetőivel a görög válságról.
A vendéglátó Nicolas Sarkozy francia elnök mellett Angela Merkel német kancellár, Herman Van Rompuy, az Európai Unió és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő-pénzügyminiszter, az eurózóna miniszteri csoportjának elnöke és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója egyébként már szerda este rendkívüli válságtanácskozáson egyeztetett.
“Egy héttel ezelőtt az eurózóna 17 tagállama közös döntéseket hozott. Nem fogadjuk el, hogy valaki most ne tartsa magát ehhez” – fogalmazott a megbeszélést követően Jean-Claude Juncker.
Este fél kilenckor csatlakozott hozzájuk Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök és pénzügyminisztere, Evangélosz Venizelosz, hogy részletesen ismertessék a pénzügyi mentőcsomagról kiírandó népszavazás részleteit.
A világ azt várja az eurozóna országaitól, hogy tegyenek rendet házuk táján. A BBC szerint ezzel az egyértelmű üzenettel érkeznek a politikusok a húszas csoport válságtanácskozására.
Görögország szeptember óta vár a tavaly aláírt összesen 110 milliárd eurós mentőcsomag hatodik, 8 milliárd eurós részletére, amelyből 5,8 milliárd eurót az eurózóna tagállamainak, 2,2 milliárd eurót pedig az IMF-nek kellene utalnia. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF képviselőiből álló trojka azonban mostanig visszatartotta a pénzeket, mert úgy ítélte meg, hogy Athén nem adott megfelelő garanciát arra, hogy eltökélt a deficitcsökkentésben.
Az ország megsegítését célzó európai pénzügyi mentőcsomagról tervezett népszavazás pedig ismét elodázta a 8 milliárd euró utalását, amelyről már szeptemberben is azt tartották elemzők, hogy rövid távon elengedhetetlen a görög államcsőd elkerüléséhez.
“A testület nem kíván több pénzt adni a görögöknek, amíg nem tisztázódik, hogy mi fog történni” – közölték az IMF-hez tartozó források. “Biztosítékok kellenek arról, hogy Görögország teljesíti kötelezettségvállalásait, és Papandreu jelenleg nem tud ilyet adni” – tette hozzá a forrás. Uniós források pedig jelezték, hogy egyetértenek az IMF álláspontjával, s csak akkor történhetnek további kifizetések, ha a nemzetközi hitelezők számára világossá váltak a görögök kötelezettségvállalásai.
Angela Merkel német kancellár jelezte, hogy Görögországtól “világos beszédet” vár. Nicolas Sarkozy francia elnök pedig azt mondta, nincs miről tovább tárgyalni, a görögök egyetlen fillért sem kapnak, ameddig nem fogadják el a Nemzetközi Valutaalap által megkövetelt szerkezetátalakítási tervet.
Október utolsó napján Papandreu görög kormányfő bejelentettte, hogy népszavazást tart az Európai Unió legutóbbi csúcsértekezletén elfogadott, a görög adósság részleges elengedéséről és a Görögországnak nyújtandó új hitelprogram elfogadásáról szóló megállapodásról.
