Soros György az IMF és a Világbank éves rendes közgyűlésén tartott konferencián kijelentette: az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) csupán egy “embrió”, amely nincs felhatalmazva arra, hogy el is költse azokat az összegeket, amelyeket forrásként nyer.
A tőzsdei befektető szerint “ténylegesen elképzelhető, hogy Görögország nem lesz képes elkerülni az államcsődöt“. Egy görög csőd esetében elsődleges fontosságú, hogy megvédjék az európai bankrendszert és megfékezzék a tovagyűrűző hatásokat – tette hozzá.
Soros György arra figyelmeztetett, hogy az európai adósságválság, amelynek hatásait fokozza a fejlődő piacok növekedési ütemének lassulása, illetve az amerikai költségvetés körüli politikai megosztottság “költségvetési és hitelpiaci válsághoz fog vezetni“. Súlyos veszélyt jelent a világgazdaságra nézve, hogy egyes európai bankok beszüntetik a fejlődő piacokon a dollárhitelezést, mivel dollárlikviditási gondjaik vannak – tette hozzá.
Az IMF megérti a svájci árfolyamgát bevezetését
Philipp Hildebrand, a Svájci Nemzeti Bank (SNB) elnöke kifejtette: “az IMF teljesen megérti, hogy a svájci helyzet egyedi” és leszögezte, hogy a jegybank legutóbbi lépése nem újabb fordulat a sokak által emlegetett “devizapiaci háborúban”. Az IMF hagyományosan a lebegtető árfolyam-politika, azaz a devizaárfolyam piaci megállapítása mellett áll ki.
Az SNB szeptember 6-án jelentette be, hogy az euró frankárfolyamára 1,20 frankos szinten alsó korlátot szab meg az alpesi fizetőeszköz további erősödésének megakadályozása érdekében. A jegybank akkor kijelentette: minden eszközt bevet az árfolyamküszöb megtartására.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az eset, ahogy a pénzpiacok jelenlegi gyengesége is, rámutat arra, hogy további reformokra van szükség és szigorúbb szabályozás alá kell vetni a bankrendszert.
Görögország “rendezett csődjének” lehetővé tétele is felmerült
A brit sajtó név nélkül idézett forrásai szerint ezzel együtt 2-3 ezer milliárd eurós (580-870 ezer milliárd forintos) “tűzfalat” is felhúznának a többi sebezhető eurótagállam köré, megakadályozandó a görög törlesztésképtelenség következményeinek járványszerű továbbterjedését.
A The Sunday Timesnak nyilatkozó illetékesek szerint a körvonalazódó terv három fő eleme a portfólióikban görög államadósságot tartó – és így görög törlesztési leállás esetén sebezhetővé váló – euróövezeti bankok feltőkésítése, az euróövezeti mentőcsomagok szervezésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jelenlegi 440 milliárd eurós kapacitásának feltöltése 3 ezer milliárd euróra, és végül Görögország “ellenőrzött” törlesztési leállásának lehetővé tétele legalábbis a görög államadósság egy bizonyos hányadának erejéig.
A tekintélyes vasárnapi brit lap forrásai szerint mindazonáltal Görögország ezután is az euróövezet tagja maradna.
Németország az Európai Stabilitási Mechanizmus mellett
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszternek nem lenne kifogása az állandó euróövezeti mentőmechanizmus, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) a tervezettnél korábban való bevezetésével szemben.
Az érvényben lévő menetrend szerint az ESM a jelenlegi euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) 2013 júliusában váltaná fel. A két intézmény közötti különbség az, hogy az állandó mechanizmus kész jogi keretet ad az euróövezeti tagállamokban esetleg bekövetkező államcsődök esetére. Schäuble a sajtótájékoztatón kijelentette: az ESM, mint állandó intézmény, jobb az átmeneti EFSF-nél.
Kína nem nyújt mentőövet Európának
A kínai állam tulajdonában lévő befektetési alap, a China Investment Corp. (CIC) nem venne közös euróövezeti kötvényeket – idézte az alap elnökét, Kao Hszi-csinget a Caixin kínai médiacsoport vasárnap.
A kínai forrás szerint a vállalatvezető a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves rendes közgyűlésének egyik kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott: “Mindenki hallotta a miniszterelnököt, hogy Kína készen áll Európa megsegítésére, de mint vállalatnak a CIC kormánytól kapott feladata az, hogy bizonyos szintű nyereségességet tartson fenn, így nem mehetünk csak úgy oda Európába megmenteni valakit, magunkat is védenünk kell”.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség ugyanerről az eseményről tudósítva kiemelte, hogy Kao elmondta: Európának át kell gondolnia, hogy “miként költ és hogyan él”, miközben pénzügyi rendszeréből kivonja azokat az elemeket, amelyek arra ösztönöznek, hogy tovább nyújtózkodjanak az államok, mint ameddig a takarójuk ér.
