A vád szerint az érintett bankok úgy bocsátották piacra jelzálog alapú kötvényeket, hogy elmulasztották megfelelõen felmérni a fedezetül szolgáló jelzáloghiteleket, és a hitelt felvevõ személy fizetõképességét. Amikor pedig a kölcsönöket felvevõk nem tudták tovább finanszírozni azokat, a kötvények gyorsan értéküket vesztették.
A koncepció, miszerint a „mérgezõ” értékpapírokat kibocsátó pénzintézményeket anyagi felelõsségre vonják, nem újdonság. Több magánbefektetõ is próbált már az USA-ban nyomást gyakorolni a bankokra, hogy vásárolják vissza az ingatlanpiaci buborék tetõzésekor eladott kötvényeiket, most viszont az állam is beszáll a csatározásokba; a lakásfinanszírozásért felelõs amerikai szövetségi ügynökség által kezdeményezett per fordulópontot hozhat számukra is.
Az ügynökség anyagi kártérítést követel a bankoktól, két, 2008 óta szövetségi fennhatóság alá tartozó jelzáloghitel-finanszírozó társaságnak eladott jelzálog alapú kötvények miatt. A Fannie Mae és Freddie Mac értékvesztett papíroknak hála, több mint 30 millió dollárt buktak el.
A Financial Times információi szerint a Bank of America-val szembeni követelés lesz várhatóan a legmagasabb, mivel õk voltak azok, akik a legtöbb rosszul finanszírozott jelzálog-kötvényt eladták a társaságoknak.
A Bank of America, Goldman Sachs és a JPMorgan bankokat nem sikerült megszólaltatni az ügyben; Frank Kelly, a Deutsche Bank szóvivõje pedig jelezte, hogy nem tud kommentálni egy olyan pert, amelyrõl semmilyen értesítés nem érkezett még hozzájuk.
A New York Times-nak név nélkül nyilatkozó bankvezetõk azonban kitérnek a felelõsség elõl, szerintük a jelzálog-finanszírozású kötvények értékcsökkenése nem a kibocsátó bankoknak, hanem a válság kirobbanását megelõzõ visszaesésének köszönhetõ az ingatlanpiacokon és általában a gazdaságban. Ezen kívül a befektetõk, vagyis a Fannie Mae és a Freddie Mac is tudták, hogy a magas hozamú értékpapírok melyeket vásároltak nem kockázatmentesek.
A felelõsségre vonás visszafele is elsülhet
A jogi csatározások rossz hatással lehetnek az éppen a válságból kilábaló amerikai bankpiacra: elijeszthetik a befektetõket, és a kiszabott kártérítés is megingathatja stabilitásukat. Egy újabb pánikhangulat következményeit pedig megint az állam szenvedheti meg, már ha a pénzpiacok újabb összeomlásakor hajlandó kisegíteni õket.
Az ingatlanpiac kilábalása is jelentõsen lelassulhat – érvel egy banki vezetõ -, ami pedig igen káros lenne az éledezõ amerikai gazdaság számára.
