A GKI Gazdaságkutató Zrt. az Európai Unió megbízásából immár tizenötödik éve készíti az egységes konjunktúrafelmérés magyar adatfelvételét. A feldolgozóipari stabil mintán havonta ismételt kérdésekre kapott válaszokból képezzük a magyar ipari konjunktúraindexet, ami – idõnkénti eltérésekkel, de hosszabb idõtávon megbízhatóan – meglehetõsen jól mutatja a termelés alakulását.
Európa leggyengébbjei közt
Az Eurostat adatai szerint júniusban szinte az egész Európában megtorpant ugyan a feldolgozóipari új megrendelések számának növekedése, éves összevetésben viszont Magyarországon volt a legnagyobb a visszaesés – írja a Napi Gazdaság. Az unió egészében 8,5 százalékos, az euróövezetben 11,1 százalékos volt a növekedés, 5 országban azonban csökkent az új rendelések száma. A legnagyobb mértékû, 8,3 százalékos visszaesés Magyarországon volt, a második és a harmadik Dánia és Görögország, egyaránt 6 százalékos mínusszal.
Az ipari bizalmi index képe meglehetõsen aggasztó. A mutató 2011 augusztusában az áprilisi csúcsponthoz képest már negyedik hónapja csökken. (Júniusban volt egy kis átmeneti emelkedés, de ezt elvitte a következõ havi zuhanás.) Még rosszabb hír, hogy a csökkenést az indexbe beépülõ mutatók együttes romlása okozta, és a többi – mért, de az összevont mutatóban fel nem használt – indikátor gyengülése kísérte.
A feldolgozóipari bizalmi index és termelés, 2006-2011 – Forrás: GKI
Az elõzõ háromhavi termelés megítélése is áprilisban volt a legjobb, azóta az alacsony és a magas termelési szintet jelzõ válaszadók aránya folyamatosan egyre kedvezõtlenebbé vált, augusztusban pedig az elõbbiek aránya már meghaladta az utóbbiakét. A következõ idõszaki kilátásokról kapott pozitív és negatív vélemények egyenlege még pozitív maradt, de ez is sokat gyengült.
Azt, hogy nem átmeneti pánikreakciókról van szó, alátámasztják a rendelésállományokról adott jelzések. Mind a teljes és mind az export-rendelésállományt egyre több válaszadó tartja átlag alattinak és csökkent a magas jelzések aránya. Egyedül a saját termelésû készletek megítélése tér el egy kicsit. Bár ezeket az áprilisinál minden hónapban magasabbnak jelezték a válaszadók, a májusi csúcsponthoz képest kissé csökkentek. Azonban ez sem feltétlenül kedvezõ jel. A saját termelésû készletek két elembõl – a gyártásban levõkbõl és a befejezett termelésbõl állnak. A félkész termékek csökkenése a termelési folyamat visszafogását mutatja.
A válaszadók körében egészen mostanáig a következõ hónapban létszámbõvítést tervezõ cégek aránya – szintén csökkenõ mértékben – meghaladta a leépítésre készülõkét. Augusztusban ez is megfordult. Egyre kevesebb cég tervez áremelést a következõ hónapokra, amit a gyengülõ piaci pozíció mellett persze az is indokolhat, hogy nem számítanak a forintban mért exportárak árfolyamgyengülés miatti emelkedésére. Ennek ellentmond viszont, hogy a magyar gazdaság rövid távú helyzetére vonatkozó várakozások is komolyan romlanak, a februári csúcspont óta többen számítanak romlásra, mint javulásra.
Ipari bizalmi indexek az Európai Unióban – Forrás: EU
A borúlátással a magyar ipari vállalkozók nem állnak egyedül, nem a híresen pesszimista nemzeti lelkületünk jelenik meg a felmérési eredményekben. Ugyanezek a trendek figyelhetõk meg az azonos módszerrel készülõ többi európai ország és az unió összevont ipari bizalmi indexében. Az európai termelés lassul, és ez alól az exportorientált magyar ipar sem vonhatja ki magát.
(Az elemzés szerzõje Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatója)
