A kölcsön felvételekor a vállalkozás mérlegeli, hogy bevételei milyen piacon keletkeznek, és ettől függően dönt, hogy milyen formában szeretne a finanszírozáshoz tőkét bevonni. Devizakölcsönt azok a cégek kerestek, amelyek bevételeiket is ebben számolják el, tehát náluk az árfolyamkockázat nem, vagy kevésbé jelentkezik – mondta Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke a Népszabadságnak.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára szerint leginkább az építőiparban és a kereskedelemben jellemző a devizahitel, és megjegyezte: mivel a gazdaság stagnál, a vállalkozások visszafizetési potenciálja is gyengül.
A PSZÁF adatai szerint a mikro-, kis- és középvállalati körben az idén az első negyedévben az éven túli hiteleken belül a devizakölcsönök aránya már csak 33,61 százalék volt, míg 2010-ben 41,55, egy évvel korábban pedig 47,2 százalék. A devizahitel-állomány csupán a hitelt felvevő vállalatok 2,1 százalékához köthető, és ez a mutató még 2009-ben is csak 3,99 százalék volt – írta a lap.
Az éven belüli lejáratú hiteleknél a bruttó hitelfelvételből az első negyedévben valamivel több mint 25 százalék volt devizaalapú, és az elmúlt két évben is hasonló szinten mozgott, ezt a volument a hitelkérelmező vállalkozások mintegy 5 százaléka produkálta. Ez is azt jelzi, hogy devizahitelt azok a cégek igényelnek, amelyek üzemszerűen állnak kapcsolatban devizaügyletekkel, ezek pedig általában a nagyobb cégek közül kerülnek ki.
