„Ma csak pénzügyi tervezés van Magyarországon, mert ezt kérik számon a pénzpiaci intézmények, az IMF és az EU. Ez jó, de alatta még nem épült ki a reálgazdasági tervezés, ezért a pénzügyi tervezés is féllábas. Legsürgetőbb feladatunk, hogy a nemzetgazdasági szintű tervezést és koordinálást vertikálisan és horizontálisan és területileg egyaránt kiépítsük. Ezen múlik a kormány és az ország gazdaságpolitikájának sikere.” – mondta kormányzása első évének értékelésekor Orbán Viktor miniszterelnök.
Zavar a piacon
Elsőre érthetetlennek találták a miniszterelnök fenti mondatait a lapunk által megkérdezett piaci elemzők, akik általában a befektetők szempontjai szerint értékelik a gazdaságpolitikát. Egyiküknek a szocialista tervgazdálkodás jutott eszébe a széleskörű szabályozás óhajától, bár ahhoz Országos Tervhivatalra, Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalra és Országos Árhivatalra is szükség volna, ezen intézmények visszaállítása pedig valószínűtlen.
Fotó: Kummer János / fn.hu
Rövid gondolkodás után másikuk úgy vélte, a kamarákkal, és különösen a vállalkozók érdekvédelmi szervezeteivel való szoros együttműködést jelenthetik a fenti mondatok, már csak azért is, mert utóbbiak elképzelései eddig is rendre visszaköszöntek a kabinet cselekedeteiben.
Felmerült még, hogy a fejlesztési források pontosabb és ésszerűbb elosztásáról lehet szó, esetleg a magyar gazdaság kitörési pontjait szeretné a kormány definiálni, és a kiválasztott ágazatokat valóban fejleszteni – elemzőink szerint mindkettőre nagy szükség volna.
Hivatalos kitörési pontok
A Fidesz választási programja, amelyik szó szerint megegyezik a kormányprogrammal, a magyar gazdaság kitörési pontjaként jelöli meg az egészségipart, a turizmust, a zöld gazdaságot, a megújuló energiaforrásokat, a víz alapú gazdaságfejlesztést, a járműipart, a tudásipart, a tranzitgazdaságot, az élelmiszeripart, az üzleti szolgáltatásokat és a kutatás-fejlesztést.
Stratégiaalkotásról lehet szó
A tervezés szitokszó Magyarországon, ezért nyilván sokan felhördültek a kifejezés hallatán, de általános gazdaságpolitikai stratégia kialakítására szükség van – mondta az fn.hu kérdésére Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, aki készséggel értelmezési keretbe helyezte a kormányfő mondatait.
A közgazdász szerint eldöntésre váró stratégiai kérdés például, hogy milyen irányba kívánjuk fejleszteni a hazai humánerőforrást; miként mérsékelhetők a regionális különbségek; hogyan viszonyul a gazdaságpolitika a multikhoz és a hazai kiscégekhez; mekkora adószintért miféle állami szolgáltatásokra számíthatunk, és mindez hogyan befolyásolja a versenyképességet.
Arra a kérdésünkre, hogy az államnak miféle eszközei vannak stratégiai céljai elérésére, a kutató úgy fogalmazott: elsősorban a szabályozás és a pénzosztás. Előbbire példa lehet a közbeszerzések rendszerének átalakítása, a hátrányos helyzetű régiók preferálása, vagy a hazai kkv-kat helyzetbe hozó szabályozás. Utóbbi területen az állam, mint megrendelő érvényesítheti elképzeléseit, és az EU-pénzek célzott csatornázása is ide tartozik.
Francia modellről beszél Matolcsy
A francia, az osztrák, a bajor vagy a finn példát fogja követni Magyarország – nyilatkozta az fn.hu-nak Matolcsy György szerdán. Ezekben az országokban 5-10-15 éves ágazati és szakágazati szintű előrejelzések, tervek és koordinációs folyamatok működnek, például Franciaországban megtervezik, hogy mely földrajzi sávban milyen ipar fejlődjön. A nemzetgazdasági miniszterrel készített interjúnkat még a héten elolvashatják.
Csak szavak
Megkerestük Orbán Viktor mondataival az állami gazdaságfejlesztés szükségességét régóta hirdető közgazdászt, Gazdag Lászlót is. A Pécsi Tudományegyetem docense nem látja az újfajta gazdaságpolitika csíráit az idézetben, éppen ellenkezőleg: úgy véli, a kabinet kemény megszorításokkal pont az elüldözött IMF diktátumait hajtja végre. Katasztrófahelyzethez közeledünk, társadalmi robbanástól tartok – nyilatkozta lapunknak Gazdag László.
