Az Audi a győri gyárának bővítéséhez 11,2 milliárd forint, az Opel a szentgotthárdi beruházásához pedig 5,5 milliárd forint állami támogatást kap – ismertette a kormány döntését szerdán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
A két óriásberuházás 2 634 munkahelyet hoz létre közvetlenül, közvetve a beszállításokkal együtt pedig 17 500 munkahely jön létre Magyarországon – tette hozzá a miniszter.
Mint egy korábbi cikkünkben fölhívtuk a figyelmet: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008-ban készült jelentése rámutatott: senki nem méri – az akkor még létező Pénzügyminisztérium sem – hogy a vállalatoknak nyújtott adókedvezmények és támogatások ténylegesen elérik-e a gazdaságpolitikai céljukat.
Az Audi Hungaria termeli meg Magyarország GDP-jének (bruttó hazai termékének) csaknem a 6 százalékát, míg a foglalkoztatásban betöltött szerepe ehhez az arányhoz képest eltörpül, a hazai foglalkoztatottak jó másfél ezreléke dolgozik a cégnél.
El lehet természetesen mondani, hogy az Audi Hungária foglalkoztatási hatása a magyar beszállítókon keresztül jelentkezik elsősorban. De azért az is sejthető, hogy ez a beszállítói kör sokkal jelentősebb is lehetne, ha a magyar állam kiköthette volna a magyar beszállítói hányad mértékét, de ezt a WTO (World Trade Organization – Kereskedelmi Világszervezet) tiltja. (Ez a tilalom viszont ahhoz vezet, hogy a nagyvállalatok elszigetelten működnek a magyar gazdaságban – írta az ÁSZ már említett jelentése.)
Arról sem lehet elfeledkezni, hogy az Audi szolgáltatja a magyar export mintegy 7,5 százalékát a Figyelő Top 200 2009 adatai szerint, tehát az a sajátos helyzet áll fönn, hogy egyetlen külföldi tulajdonú cég sorsa durván befolyásolja a magyar külkereskedelmi mérleg egyensúlyát (igaz, ennek az exportnak jelentős az importvonzata). Az Audi hazai működésének tehát kemény makrogazdasági hatásai vannak.
Mindez természetesen hazánknak elképesztő mértékű kiszolgáltatottságot jelent.
Forrrás: OECD
Nem véletlen, hogy Gyurcsány annak idején az Audi kedvéért hajlandó volt módosítani az adóelképzelésein. (Amikor a Gyurcsány-kormány 2006-ban bejelentette a különadó bevezetését, az Audi egymilliárd euró értékű befektetés elmaradását helyezte kilátásba. A kormány végül – az Audi kedvéért – a különadót csökkenthetővé tette az alap- és alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés költségével.)
Az autógyártóknak – az extra- avagy „luxusprofit” ismérve alapján – lenne is félnivalójuk a különadóktól, különösen ha a válságból kezdünk kilábalni, de természetesen nem ez a különadók kivetésének valódi rendező elve, hanem a tőke mozgékonysága.
A különadókkal érintett multik vezetői éppen azt nehezményezték nevezetes levelükben, hogy azokat az ágazatokat adóztatják meg, amelyeknél a tőkét nehéz kivonni a fix infrastruktúra miatt, ahol meg ez könnyebb, ott viszont adókedvezményekkel segítik a cégeket.
