Magyarországon uniós összehasonlításban sem fejlett a tőkepiac, a vállalati kötvénypiac szerepe pedig elhanyagolható, a vállalatok hitelhez jutásának megkönnyítésére megoldást az állami garanciaprogramok jelenthetnek. Ilyeneket a magyar bankrendszer eddig is aktívan használt, sőt jelenleg szinte teljes egészében kihasználja a költségvetés által adott kereteket. Ezt mutatja az a tény, hogy a kis- es középvállalati hitelek közel 20 százaléka már államilag garantált – olvasható Simor András jegybankelnök cikkében, amely a Figyelő csütörtöki számában jelenik meg.
A jegybankelnök úgy ítéli meg: a garanciaprogramok nélkül sokkal nagyobb lett volna az elmúlt időszakban a hitelezés visszaesése. A hitelkínálati korlátok oldásának alapvető útja maga a makrogazdasági stabilitás, a kiszámíthatóság és a hosszú távú növekedési lehetőségek erősítése. Ha a bankok jó befektetési lehetőséget látnak az országban, akkor tőkével és finanszírozással segítik a hazai gazdaság uniós konvergenciáját – emelte ki a jegybankelnök.
A hitelezési problémák megoldását keresve gyakran elhangzik, hogy az alacsony kamat jó, a magas kamat pedig rossz. Ez a kijelentés azt sugallja, mintha a jegybanki alapkamat gyors csökkentése csodafegyver lenne. Ez a forint hitelkamatok csökkenését idézné elő, növekedne a hitelek iránti kereslet, a kamatcsökkentéssel azonban főként a nagyvállalatok járnának jól, amelyek idáig is hitelhez jutottak – véli az MNB elnöke.
Simor András a cikkben kiemeli: a kis- és közepes cégek közül sokan a hitelkínálati korlátok miatt sem magasabb, sem alacsonyabb kamatok mellett nem tudnak hozzáférni a banki hitelekhez. A forinthitelezés területén az hozna érdemi eredményt, ha növekedne a bankok kockázatvállalási hajlandósága, ha bővítenék az általuk hitelképesnek minősített ügyfélkört, és ezzel párhuzamosan csökkentenék a hitelkamatok jegybanki alapkamat feletti összetevőjét, a hitelkockázati felárat.
Már két éve, hogy csökkenőben van a bankrendszer vállalati hitelállománya. Bár a gazdasági visszaesés mindig együtt jár a hitelkereslet mérséklődésével, már a válság időszakában is aggodalomra adott okot, hogy a GDP-arányos hitelállomány a visegrádi országokkal összehasonlítva Magyarországon esett vissza a legnagyobb mértékben. Tavaly viszont a gazdaság már növekedésnek indult, a hitelkereslet erősödik, a hitelkínálat azonban továbbra is szűkül. Ez erősíti annak kockázatát, hogy a bankrendszer nem fogja kielégíteni az élénkülő gazdaság hiteligényét, s így a GDP növekedése sem tud magasabb sebességfokozatba kapcsolni – olvasható a jegybankelnök cikkében.
Tavaly a bankrendszer jövedelmezősége nagyon alacsony szintre csökkent, amiért főként a bankadó és a hitelportfólió gyors romlása okolható. A jövedelmezőség mérséklődése miatt a hazai bankrendszer hátrányos helyzetbe került a külföldi anyabanki tőke- és devizaforrások elosztásában – írja Simor.
