A magyar lakosság negyede egy hónapot sem, a családok kétharmada mindössze néhány hónapot tudna átvészelni, ha a fő kereső elvesztené a jövedelmét – derül ki a Tárki, a Pioneer és a RSM DTM felméréséből. A magyar lakosság felének nincs semmilyen megtakarítása, sem pénzintézetnél, sem értéktárgy, vagy készpénz formájában.
A hazai gazdaság és a költségvetés finanszírozása szempontjából kiemelt fontosságú a lakossági megtakarítások ösztönzése és a megtakarítók bizalmának erősítése – mondta Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója.
A lakosság munkajövedelme csaknem 3-400 milliárd forinttal emelkedhet 2011-ben az adóváltozások hatására, így a megtakarítások is növekedhetnek. A pluszjövedelem jelenleg a magasabb, 4-5 millió Ft éves jövedelem felettieket hozza kedvezőbb helyzetbe, akik általában félre is tudnak tenni. Érdemes átgondolni, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket milyen eszközökkel lehetne megtakarításra ösztönözni, amelyek nem az adójóváíráson alapulnak – mondta Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere.
A magas lélekszámú korosztályok ma 60, illetve 35 év körüliek. Ha azoknak, akik ma 35 évesek, kevesebb gyermeke születik, akkor többet tudnak dolgozni, és e többlet-aktivitás a gazdasági növekedésben is megjelenik. Ez eleinte pozitív, ám később, e népes korosztály nyugdíjba vonulásával negatív hatássá válik.
A vagyonfelhalmozásra demográfiai szempontból az 1970-1985 és az 1995-2015-ös időszakok lettek volna a legkedvezőbbek, de az áttörés eddig elmaradt. A legnagyobb megtakarítási szükséglete a Ratkó-unokáknak lesz, ha az időskori elszegényedést el akarják kerülni – tette hozzá Gál Róbert, a TÁRKI vezető kutatója.
A nettó megtakarítások összegét növelte, hogy kevesebb hitelt vett fel a lakosság, a pozitív hatást azonban némileg ellensúlyozta, hogy az emberek a devizahitelek visszafizetésére fordították egyebek között bankbetéteik egy részét. 2010-ben összesen nettó 403 milliárd Ft devizahitelt törlesztett a lakosság.
