2010-ben 100,8 milliárd forint nettó nyeresége volt a Molnak. Azt mondta, ez alapvetően a nemzetközi piacról jött össze. Hogy kell ezt érteni? A magyar piacról mennyi bevételük származik?
A működési eredményünk (EBITDA) adatait nézve az derül ki, hogy az eredményünk 50 százaléka Magyarországról, 50 százaléka pedig a külföldi tevékenységeinkből ered. De egyre nagyobb lesz a külföldi aránya, és egyre kevésbé dominál a magyar, például a szénhidrogén-termelés növekedése miatt. Egy-két éven belül 60 százalékra nő ez a most 50 százalékos arány a külföldi eredmény javára.
Ez így rendben van?
Hosszú távon egyértelmű, hogy a Mol számára növekedést már nem biztosít semmiféle üzlet Magyarországon. A növekedésünk csak külföldről tud származni.
Fotó: Kummer János / fn.hu
Magyarország gázellátása gyakorlatilag az oroszoktól függ. A magyar lakosság 45 %-a használ valamilyen formában gázt. A hazai felhasználás 80 %-a pedig Oroszországból érkezik. A Mol terjeszkedése lehet valamilyen hatással az egyébként megakadt gázártárgyalásokra?
Nem, nem igazán. Esetleg a kurdisztáni gáz tudná csökkenteni a függőségünket, az is akkor, ha a Nabucco-vezeték megépül.
Az orosz Szurgutnyeftyegaz birtokolja a Mol-részvények 21 százalékát, de tulajdonosi jogosítványait nem gyakorolhatja a társaság közgyűlésén. Köztudomású, hogy ez komoly feszültséget okot az oroszokkal folytatott egyéb tárgyalásokban. Meddig lehet ilyen kitartó a Mol?
A Molnak nincs döntési helyzete ebben az ügyben. Törvényi feltételei vannak, hogy az igazgatóság a részvénykönyvbe bejegyezze a Szurgutnyeftyegaz tulajdoni hányadát. Ezeket be kell tartani, és ezeket még nem teljesítette a Szurgutnyeftyegaz. Amíg ezek nem teljesülnek, addig a Mol nincs döntési helyzetben. A törvényi feltétel egyébként az energiahivatalnál való regisztráció és annak a kézhez vétele a magyar hatóságoktól.
Azután lesz akadálya annak, hogy gyakorolhassák tulajdonosi jogaikat?
Nem lesz. Pénzügyi befektetőként a Mol részvényesei lehetnek, részesülhetnek az osztalékból és a társaság sikereiből. De csak mint pénzügyi befektetők és nem mint stratégiai partnerek.
Azt mondta, az idén átlag 82 dolláros hordónkénti kőolajárral számol a Mol. Ettől még lehet jóval drágább is. Mire számít, meddig drágulhat a kőolaj?
Fotó: Kummer János / fn.hu
Még soha nem tudtuk eltalálni a kőolajárat, és senki a világon nem találta el. 82 dollár az az ár, amit a tervezéseinkben használunk, mert abban az időszakban ez volt a meghatározó, és valamivel kell számolni. Az biztos, hogy nem ennyi lesz. A tendenciák egyértelműen a 100 dollár körüli kőolajárat vetítik előre, és e fölötti árakat is lehet látni. Ha a globális fellendülés beindul, Kína energiaigénye nem csökken, az mindenképpen felfelé hajtja a keresletet, amivel a kínálat lassan tud csak lépést tartani. Mindez magas kőolajárakat vetít előre a következő néhány évben.
Az arab térségben kibontakozó feszültség milyen mértékben befolyásolja az árakat?
Rövid távon árfelhajtó hatású, mert szállítási bizonytalanságot jelent. Ha a Szuezi-csatorna hajózhatósága veszélybe kerül, az azonnal felhajtja az árakat. Remélem ez nem lesz hosszú távú tendencia.
2010-ben a régióban nagyjából 5 százalékkal csökkent a benzinfogyasztás, Magyarországon viszont ennél jóval nagyobb volt a visszaesés, 11 százalék körüli. Ez nyilván a magas benzinárnak köszönhető. Mivel kalkulálnak, mekkora benzinárat képes elviselni a magyar lakosság, és ezen keresztül a magyar gazdaság?
Ezt nagyon nehéz megválaszolni. Kénytelen annyit elviselni, ahogy a világpiaci árak alakulnak, ez sajnos nem választás kérdése. A benzinárnál ráadásul különbséget kell tenni a termék jegyzésára, és a termékre rakódó adók között. Európában – két ország kivételével – sehol másutt nincs 25 százalékos áfa az üzemanyagokon. Ez, amikor emelkednek a termékárak, még intenzívebben növeli a fogyasztói árakat, ezt nem szabad sohasem elfelejteni. Az áfa aránytalanul drágítja az üzemanyagot Magyarországon.
Van arra esély, hogy az üzemanyag áfája vagy a jövedéki adója csökkenjen az elkövetkezendő egy-két évben?
Ez az ország gazdasági helyzetétől függ.
Önök lobbiznak ezért?
Mi az adókért sem pró, sem kontra soha nem lobbizunk.
Tavaly májusban a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított a Mol árképzése ügyében, mert szerintük a cég visszaélhetett erőfölényével. Az önök által meghatározott nagykereskedelmi üzemanyagár ugyanis nem a cég költségeit tükrözi. Vagyis nem csökken a benzin ára attól, ha a világpiaci árnál olcsóbban szereznek be kőolajat és azt itthon finomítják…
A hivatal nem vizsgálja, milyenek a Mol költségei. Azt vizsgálják, hogy a Mol árképzése megfelel-e a versenyszabályoknak. A vizsgálat még tart. A Mol árképzését már többször is vizsgálta a versenyhivatal, és mindig rendben találta, most is ugyanerre számítunk. Egyébként ez egy teljesen normál vizsgálat, amit már többször végigcsinált a versenyhivatal, természetesen a mi együttműködésünkkel.
A Dow Jonesnak van egy társadalmi felelősségvállalás indexe is.Ezen a listán most először szerepel a Mol is. Ez pontosan mit jelent?
A Dow Jones-indexnek van egy nagyon komoly technológiája. Úgy működik, hogy egy svájci cég 2500 vállalatot nagyon részletesen átvizsgál. Ez kiterjed a pénzügyi teljesítményekre, azok fenntarthatóságára, vizsgálják, hogy nyereséges marad-e hosszú távon a társaság, tudja-e pótolni szénhidrogénkészleteit. Vizsgálják azt is, milyen a cég társadalmi felelősségvállalása, de kiterjed arra is, hogy a környezetvédelemben mit tesz. 3-400 kérdés alapján világítják át a cégeket. Ezek alapján relatív összehasonlításokat végeznek, így jön létre a rangsor.
Fotó: Kummer János / fn.hu
Ez nem hoz közvetlen nyereséget a cégnek.
Ez hosszú távon hoz elismertséget a cégnek. Viszont átalakítja a kultúráját. Egyenrangúan kezeli a környezetvédelmi teljesítményt, a gazdálkodást és a társadalmi felelősségvállalást. Ez a három dolog együtt tud egy céget fenntarthatóvá tenni, és ennek hosszú távúak az előnyei.
És mivel kerültek a listára?
Nagyon jó helyezést kaptunk azért, mert folyik egy komoly kutatási munka, hogy második generációs biodízelt tudjunk előállítani. Ez nagyon komoly érték, mert nem élelmiszer-alapanyagokból állít elő megújuló üzemanyagot.
Az Európai Uniónak kötelezi a cégeket megújuló üzemanyag beépítésére, előre meghatározott ütemben és mértékben. Ez nem szabadon választható.
Az teljesíthető a mostani, első generációsokkal is. Igazából a nagy kérdés az, hogy a szén-dioxid-kibocsátási irányelvet tudjuk-e teljesíteni az első generációs üzemanyagokkal. Nem tudjuk, tehát kell a második generációs, amelynek az életciklusban kevesebb a szén-dioxid-kibocsátása.
Azt már tudja, hogy a 100 milliárd forintos nettó nyereségnek mi lesz a sorsa?
Március végén döntünk arról, hogy lesz-e osztalékfizetés, és ha lesz, akkor milyen mértékű. Ez igazgatósági hatáskör.
