A közvélemény-kutatások és a választási eredmények elég pontosan meghatározzák, milyen jóléti modellt preferálnak a magyarok – véli Tomka Béla egyetemi docens. Szerinte az egészségügyben a szociáldemokrata, a nyugdíjak esetében inkább a konzervatív modell az irányadó. A lakosság e vegyes rendszer pártján áll. Ezt a politikai elit többnyire tiszteletben is tartotta.
A Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének tanszékvezetője szerint “összességében a jelenlegi kormány eddigi intézkedései sem mennek ezzel szembe”. A gyes ismételt három évre emelése és a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntés – még ha esetleg gazdasági indítékai voltak is – a szociáldemokrata modellbe illenek. Az adóváltozások konzervatív elveken alapulnak.
Ugyanakkor a munkanélküli-ellátásokkal, szociális segélyezéssel kapcsolatos intézkedések inkább liberális jegyeket viselnek – mondta Tomka Béla. Szerinte bölcs dolog lenne visszatérni “ahhoz a vegyes rendszerhez, amely elfogadott a lakosság körében, s így valóban működőképes lehet Magyarországon”, ahol viszont nincsenek társadalmi alapjai a svéd modellnek.
“A skandináv államokban erős a társadalmi kohézió, az állammal szembeni bizalom és lojalitás. A hosszú idő alatt kialakult társadalmi szolidaritást, kooperációt és az ebből is kinövő jóléti rendszert nemcsak nekünk lenne kihívás megteremteni, de másutt a világon sem egykönnyen lehetséges” – tette hozzá Tomka Béla.
A kutató szerint az egyik legkomolyabb társadalmi-kulturális ellentmondás Magyarországon, amely a jóléti rendszer működését is megnehezíti, hogy az emberek nagy elvárásokkal fordulnak az állam felé, magas színvonalú jóléti szolgáltatásokat szeretnének, miközben bizalmatlanok az állammal szemben, nem fizetnek megfelelően adót, járulékokat.
AJÁNLOTT LINK:
Mire megsvédülünk: mi várhat a magyar jóléti rendszerre? (HVG.hu)
