Gazdaság

A lengyeleknek kapóra jött az euróövezet válsága

Az eurózóna adósságválsága segítette Lengyelország gazdaságát, mivel a kockázatkerülő befektetők lengyel papírokat vásároltak, miközben a kormány és a jegybank között egyre jobb a kapcsolat.

“Az euróövezet problémái Lengyelországot egyre inkább egy biztonságos menedéknek láttatják, s a térség kockázati megítélése is drámaian változott”. Ez hatással lehet Lengyelország csatlakozására a közös valutához: “az eurócsatlakozás néhány év múlva következhet be”, amikor “a legfontosabb problémákat megoldották” – jelentette ki Dominik Radziwill, lengyel pénzügyminiszter-helyettes a bécsi Euromoney konferencián.

A lengyel gazdaság 2010. évi növekedése 3,8, míg az idei 4,3-4,4 százalék lehet – mondta Dominik Radziwill. A Reuters által megkérdezett elemzők rendre 3,7 és 4 százalékra teszik a bruttó hazai termék bővülését.

A költségvetési hiányról optimista hangulatban beszélt Radziwill, annak ellenére, hogy a válság alatt elindított gazdaságösztönző programok, valamint a jelentős bevételkiesés hatására a 3 százalékos maastrichti kritérium több mint duplájára ugrott a GDP-arányos költségvetési hiány. “A központi költségvetés hiánya valahol 8 százalék alatt lehet, és a helyi önkormányzatok is alacsonyabb hiányt jeleztek – mondta a pénzügyminiszter-helyettes.

Radziwill megerősítette a bankokra kivetendő adó bevezetésének terveit, s elmondta: arról döntés az év első felében várható. “A döntés lényegében megszületett. A végső formáról még nem döntöttünk. Bizonyos, hogy nem a költségvetés bevételei közé kerül ez a pénz. Egy banki garanciaalapba kerülhet” – szólt a miniszter-helyettes.

A lengyel kormány korábban azt is bejelentette, hogy egyes magánnyugdíj-pénztári befizetéseket az államkasszába irányítana annak érdekében, hogy az államadósság ne haladja meg a GDP 55 százalékát. Egy ezt meghaladó államadósság törvényi kötelezettségeket róna a kormányzatra, hogy szigorú kiadáscsökkentő intézkedéseket hozzon.

A nyugdíjpénztári befizetések átirányítása csökkentheti továbbá a közép-kelet-európai állam újrafinanszírozási szükségleteit is. Radziwill elmondta: “mintegy 37-38 milliárddal kevesebb kötvényt bocsátunk ki idén, mint 2010-ben”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik