Magyarország 2010-ben a kelet-közép-európai átlag mögé került – ismertette a 2010-es nemzetközi Korrupciós Érzékelési Index (CPI) adatait Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója kedden Budapesten.
Az index azért romlott, mert romlottak az üzleti szektor véleményét tükröző mutatók, a piac pedig türelmetlen, mielőbb hatékony, korrupcióellenes fellépést vár – mondta Alexa Noémi.
A CPI indexet különböző felmérések összesítésével készítik évente, azt vizsgálják, hogy a nemzetközi és helyi elemzők, üzletemberek mennyire látják súlyosnak a korrupció problémáját az egyes országokban.
Az index nullától tízig terjedő skálán osztályozza az országokat, az alacsony pontszám jelentős, a magas csekély mértékű korrupcióra utal. Magyarország idei pontszáma 4,7, míg tavaly 5,1 volt.
Magyarországnál a 0,4 pontos visszaesés a legmagasabb a környező országok között – mondta Alexa Noémi. Kifejtette: míg tavaly a környező országok, illetve a térség új európai uniós tagállamai közül Magyarországot csak Szlovénia és Észtország előzte meg, az idénre már Litvánia és Lengyelország is elénk került, 5-ös, illetve 5,3-as pontszámmal.
Csehország (4,6 pont), Lettország és Szlovákia (mindkettő 4,3 pont), valamint Románia (3,7 pont) és Bulgária (3,6) továbbra is Magyarország mögött helyezkedik el. Alexa Noémi ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarország az Európai Unió (EU) 27 tagállama közül a 18. helyezett a korrupciós megítélés rangsorában.
Alexa Noémi szerint a gazdasági válságból való kilábalást és a versenyképesség növelését átfogó, antikorrupciós intézkedésekkel kellene elérni. A Transparency International javaslatait ismertetve elmondta: Magyarország megítélésén egy ilyen átfogó, kormányzati korrupcióellenes stratégiával, egy átláthatóbb közbeszerzési törvénnyel, valamint párt- és kampányfinanszírozási rendszerrel lehetne javítani. Megemlítette ezenkívül az átláthatóbb és hatékonyabb bírósági rendszert is.
Az ügyvezető igazgató úgy vélekedett: leggyorsabban a közbeszerzések területén várható javulás. A GKI Gazdaságkutató egy korábbi tanulmányára hivatkozva kifejtette: a tenderek 65-75 százaléka korrupcióval érintett, ez pedig 25 százalékkal drágítja a közbeszerzéseket. 2008-ban a közbeszerzések értéke 1600 milliárd forint volt, így “korrupciómentes működés esetén” 400 milliárd forint, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százaléka lett volna megspórolható.
Ajánlott cikk:
