Az EU-ban a szellemi tulajdon alapvetően nemzeti hatáskörben szabályozott, míg a versenyszabályok közösségi jellegűek. Az előbbiek államilag engedélyezett jogi monopóliumokat hoznak létre, amikor például 20 évre adnak szabadalmi védettséget. A versenyjog viszont azt vizsgálja, hogy ezzel a jogi monopóliummal visszaél-e a szabadalmat tulajdonló cég – ismertette a jogi alapokat Bassola Bálint, aki a Kővári Tercsák és Salans ügyvédi iroda munkatársa.
Az uniós versenyjog nemcsak a versenytársak összefonódását (ezek a horizontális megállapodások), hanem a vertikális megállapodásokat is tiltja. Ez utóbbi körben a termelési lánc egyes szemei fonódnak egybe, de a franchise megállapodások – bár ilyenek – nem tiltottak.
Példaként említette, hogy egy játszóházakat üzemeltető magyarországi vállalkozás azonban olyan kikötést tett a franchise vásárlókkal kötött szerződésben, hogy a megállapodás megszűnésétől 2 évig nem végezhetnek hasonló szolgáltatást. Ezt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) túl hosszú időnek tartotta, de nem fogadná el a franchise-ba adó árrögzítését sem – vélte az előadó.
Egy másik esetet ismertetve elmondta: a szellemi tulajdonnal rendelkező erőfölénnyel való visszaélésnek minősítette az Európai Bizottság, majd az Elsőfokú Bíróság is a Microsoft árukapcsolását. Az operációs rendszerében meglévő monopóliumát úgy próbálta kiterjeszteni a média lejátszójára is – amelynél már nem volt monopóliuma – hogy a viszonteladókat a két termék egységcsomagban történő árusításra kötelezte.
A másik bűne pedig az volt, hogy a szerverekkel és a perifériákkal kommunikáló információkat nem adta ki másnak. Így más cég által kifejlesztett új termék nem kerülhetett a piacra. A Microsoftnak ezek a versenykorlátozások félmilliárd eurós bírságba kerültek.
