A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke kifejtette: a tárgyalások eredménytelen lezárása a forint gyengülésével, a nemzetközi pénzügyi bizalom romlásával, valamint az állami adósságfinanszírozás kamatterheinek megemelkedésével járhat rövid távon. Hozzáfűzte: “Az is lehet, hogy átmenetileg akár egyáltalán nem lehet majd értékesíteni állampapírt, különösen közép- és hosszabb lejáratú állampapírt.”
A szakember hangsúlyozta: az igazi probléma középtávon, a bizalom kérdésében van. Magyarország az elmúlt években egy olyan strukturális és egyensúlyi kiigazítást hajtott végre, amelyet a nemzetközi szervezetek elismertek és az Európai Unió is példaként állított a többi ország elé.
Ez a folyamat most megszakadt, “a nemzetközi szervezetek bizalmatlanságot nyilvánítottak ki”. Nemzetközi téren a bizalom a legnagyobb érték, így annak hiánya a legnagyobb veszteség – mondta Vértes András.
Hiányoznak a szerkezeti reformok
A GKI elnöke szerint a kormány gazdasági programjából hiányoznak az államháztartás kiadási oldalával kapcsolatos szerkezeti reformok, így az önkormányzati, egészségügyi reform, illetve a veszteséges állami vállalatok reformja, ezért “kényszermegoldások” születtek. Hozzáfűzte: ha lennének szerkezeti reformok, akkor azokat a nemzetközi szervezetek is nagymértékben támogatnák.
A másik fő probléma Vértes András szerint, hogy a bankadó irreálisan magas. Elvi alapja ugyanakkor kevés van, mert Magyarországon a bankok lényegében nem kaptak állami pénzt, és bár a “fizessenek a gazdagok”-elv alapján elfogadható lenne a pénzügyi szektor megadóztatása, de nem ilyen nagy mértékben – vélekedett Vértes András.
Az adó nem a profitot veszi ki a bankokból, hanem a tőkét apasztja, miközben az elmúlt két évben a bankok maguk fedezték a válság elhárításának költségeit. A terhek így visszahárulnak a lakosságra és a vállalkozásokra, ami pedig fékezi a gazdasági növekedést – fűzte hozzá.
2011-re vonatkozóan elmondta: vannak jó lépések, azonban strukturális reformok hiányában, valójában adóátrendezés van, nem pedig adócsökkentés. A kormány által meghirdetett 29 pont nagy részét meg lehet tartani, azonban bizonyos elemein – például a társasági adó csökkentésének mértékén – változtatni kellene, másrészt szerkezeti reformokat kellene elindítani – emelte ki Vértes András.
Azokra az elemzői találgatásokra, amelyek szerint a kormány az októberi önkormányzati választások utánig el akarja halasztani a népszerűtlen kiadási és bevételi intézkedéseket, a GKI elnöke úgy reagált, hogy “ez egy nagyon veszélyes játék”. Kifejtette: a tárgyalások mostani eredménytelen befejezése nagyon súlyos bizalmi válságot jelent a nemzetközi pénzpiacokon, és ezt “nagyon keményen megfizetheti a magyar lakosság, a magyar vállalatok”.
