Az egykulcsos adórendszer és a családi adózás Orbán Viktor által felvázolt kombinációja magyar találmány, ilyesmi a világon sehol sem működik, de ettől még kivitelezhető – mondta az fn.hu kérdésére Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. A két rendszer úgy kombinálható, hogy a példa kedvéért az egygyermekes szülőnek 100 egység adó helyett csak 70 egységet kellene fizetni, a kétgyermekesnek csak 30-at, és így tovább. Adóadminisztrációs szempontból a rendszer egyszerű és áttekinthető, a cégeknek némi többletadminisztrációt az okoz, hogy nyilván kell tartaniuk, melyik alkalmazottjuknak hány gyereke van. Egykulcsos adónál mindkét szülőnek jár a gyermek után járó adókedvezmény – hívta fel a figyelmünket Zara László.
Egyelőre nem dönthető el pontosan, hogy teljesen új adórendszerről van-e szó – mondta az adótanácsadók szervezetének első embere, aki szerint a 16 százalékos kulcs önmagában nem forradalmi (a jelenlegi rendszerben 17 százalékos az alsó adókulcs, és a dolgozók többsége ezzel adózik – a szerk.), tudni kéne, hogy az adókedvezmények rendszere miként változik, és azt is, hogy a különadózó jövedelmeket is ekkora adó terheli-e. (A parlamenti vitában elhangzott miniszterelnöki viszonválasz alapján igen, de biztosat a törvényjavaslatból tudunk majd meg – a szerk.)
Zara László arra is felhívta a figyelmünket, hogy a magyar léptékkel kis cégek, azaz az éves szinten 50 milliónál kisebb bevétellel rendelkezők eddig is adózhattak kedvezményes, 10 százalékos kulccsal bizonyos feltételek teljesülése esetén, így Orbán Viktor mondatai, melyek a 10 százalékos adókulcsot 500 milliós bevételig terjesztették ki, vélhetően a közepes cégek tulajdonosaiból váltottak ki örömet. A 29 pontban az sem szerepel, hogy a társasági adókedvezményekkel mi lesz – árnyalta tovább a képet Zara.
Arra a kérdésünkre, hogy az akcióterv növeli-e a magyar cégek versenyképességét, Zara László úgy válaszolt, hogy az szja csökkenése nyomán a cégek vélhetően kisebb béremelésekkel próbálkoznak majd, ami több pénzt hagy a céges kasszában, de a mi mennyi kérdése végül is a béralkuban dől el. Ha járulékcsökkentést jelentett volna be a kormány, akkor az azt jelentette volna, hogy az állam lemond bevételei egy részéről, ami egyértelmű lépés lett volna a versenyképesség növelése irányába. Zara László úgy látja, hogy járulékcsökkentésre már nem is számíthatnak a cégek, mert erre még utalást sem tett a miniszterelnök.
A kormány 29 pontos akciótervének több részlete homályos: keveset tudunk az intézkedések időzítéséről, részleteiről és a költségvetési hatásáról; nem tudni például, hogy a közszféra bértömeg-gazdálkodásából remélt 120 milliárd forintos megtakarítás éves szinten ennyi-e, vagy idén 60 milliárdnyi megtakarítást remél-e a költségvetés – mondta az fn.hu kérdésére Suppan Gergely. A Takarékbank makroelemzőjének ezzel együtt az a benyomása, hogy az Orbán-csomag egyensúlyőrző, vagyis nem növeli az idei hiányt.
A közgazdász mellbevágóan meglepőnek nevezte a pénzügyi szféra még idénre tervezett 187 milliárd forintos megadóztatását, aminek kivitelezése akár kérdéses is lehet. Suppan szerint a csomagból hiányzik a nagy gazdasági alrendszerek (egészségügy, oktatás, nyugdíj) reformja, amelyről a kormány várhatóan nem mond le, hiszen Orbán Viktor szavai szerint az első akcióterv csak a tizenkét menetes küzdelem első felvonása.
A kormányfő keddi bejelentéseiről részletesen itt olvashat.
