A prognózis szerint továbbra is vannak kockázati tényezők, amelyek miatt ez a forgatókönyv kedvezőtlenebbül is alakulhat. A döntő tényező a bizottság szerint az államháztartás konszolidációja, és ebből a szempontból a 2011-es költségvetés kulcsfontosságú lesz.
Ez évre a bizottság még a GDP stagnálását jósolja Magyarországon. Az államháztartási hiány az idén a GDP 4,1, jövőre négy százaléka körül alakulhat.
Utóbbival kapcsolatban a bizottság emlékeztetett, hogy az unió ajánlása szerint 2011 végére a hiányt 3 százalék körülire kell csökkenteni, ami azt jelenti, hogy legkésőbb jövőre még további egy százalékpontnyi deficitleszorítást eredményező intézkedésekre lesz szükség. Kompenzálni kell ráadásul a már elfogadott szja-csökkentések mintegy fél százalékos hiánynövelő hatását.
Ősszel kiadott előző előrejelzésében a bizottság még azt jósolta: idén fél százalékkal csökken a magyar gazdasági növekedés, jövőre pedig 3,1 százalékkal nő. A deficitet már akkor is 4 százalék körüli szinten várta az uniós végrehajtó testület.
A bizottság emlékeztetett arra, hogy a gazdasági helyzet már a nemzetközi válság előtt is törékeny volt, a válság kezdete után pedig nemzetközi pénzügyi támogatásra volt szükség a konszolidációs folyamat folytatásának biztosításához. A gazdasági tevékenység még tavaly is jelentősen hanyatlott, nagymértékben csökkent a magánfogyasztás és a belső kereslet is.
Ez év második felében viszont már viszonylag nagyarányú növekedés várható, az utolsó negyedévben az előzőhöz képest már 0,75 százalék körüli javulásra lehet számítani. Jövőre a növekedés alapja a belső kereslet emelkedése lesz, mivel nő a magánfogyasztás és a beruházások nagysága is.
A kockázati tényezők között a bizottság azt említette, hogy nehezen kiszámítható az export alakulása, amely gyorsabb és lassúbb is lehet, mint amennyire most előrejelezhető. Ha nem lesz elegendő hitel, az fékezheti a belső keresletet.
Az inflációt idén 4,6, jövőre 2,8 százalékra várja a bizottság Magyarországon. A munkanélküliség ez évben 10,8 százalékra nő, jövőre 10,1 százalékra csökken. A belső államadósság idén még emelkedik, és megközelíti a GDP 79 százalékát, jövőre viszont csökkenésnek indul, és 77,8 százalék körül alakul a prognózis szerint.
