A Dun and Bradstreet (D and B) üzleti információszolgáltató Kft. adatai szerint 2009 szeptemberétől 2010 február végéig 7934 magyar vállalatot érintett felszámolás, míg ugyanebben az időszakban csupán 42 vállalati csődeljárás indult. Hangsúlyozzák: az adósok továbbra is ódzkodnak a csődeljárás indításától, ennek pedig részben az az oka, hogy az új csődtörvény szerint az adósnak kötelessége értesítenie bankját.
Így az új csődtörvény értelmében a korrekt adósok érdeke a csődjelentés, míg a tisztességtelen adósokat vagy a csődeljárás eltitkolására vagy a felszámolási eljárás hitelező oldalról való indításának kivárására ösztönözheti. Ráadásul a csődeljárás esetén kötelező értesítés elmulasztása csupán 800 ezer forint pénzbüntetéssel súlyható, így az alacsony büntetés érdekeltté teheti a rosszhiszemű adósokat a bejelentés elmulasztásában.
A D and B elemzése szerint hiába volt az új csődtörvény célja a felszámolási eljárások visszaszorítása és a reorganizáció elősegítése, ez eddig nem teljesült. A felszámolások száma ugyan csökkent az elmúlt négy hónapban, a mérséklődést mégsem a fél év alatt alig 50 csődeljárás eredményezte, illetve megkérdőjelezhető, hogy ez a tendencia tovább folytatódik-e.
A felszámolási eljárásokban résztvevő cégek 80 százaléka már vagyon nélküli vállalat – hivatkoznak a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) adataira. Hozzáfűzik: az APEH a felszámolások során kintlévőségeinek kevesebb, mint öt százalékát tudja behajtani, egy rosszabb besorolású hitelezőnél ez az arány csupán néhány százalék lehet.
Keleti József, a Dun and Bradstreet Kft. ügyvezető igazgatója szerint a jelen gazdasági környezetben működő vállalatok esetében elengedhetetlen a tudatos kockázatkezelés, mivel ha a hitelezők csak későn, a felszámolási eljárás alatt próbálják érvényesíteni követeléseiket, nagy valószínűséggel alig jutnak pénzükhöz.
