1. Fektessen vízbe! Lyxor World Water
Ez a francia alapítású, tőzsdén jegyzett alap a globális vízindexeket igyekszik követni (e műfajban a Bloomberg és az MSCI alapcsaládjának az indexei a legelfogadottabbak).
A globális mércével kicsinek számító, ma még csak 50 millió eurós alap megdöbbentően egyenletesen növekvő teljesítményt mutat, igaz, ez a stabil növekedés az elmúlt évben alacsonyabb volt, mint a világ vezető részvényindexeinek növekménye. A Lyxor a globális vízhiány orvoslására szakosodott cégek teljesítményéből profitál, e műfajban pedig a francia cégek kifejezetten erősek.
Sok elemzés szerint ugyanis nem az energiahordozók, hanem a víz, „a kék arany” lehet az igazi szűk keresztmetszete a világgazdaságnak. A Föld hatalmas vízkészletekkel rendelkezik, de ennek 97 százaléka sós, 2 százaléka jelenlegi technológiai ismeretekkel elérhetetlen, és csak 1 százalékát tudják hasznosítani a fogyasztók (a magánemberek, az ipar és a mezőgazdaság). Ma már régen nemcsak elmaradott sivatagi államokban okoz gondot a vízhiány, de a világ legerősebb gazdaságai közül az Egyesült Államok egyes részein is (például Colorado, Kalifornia, Las Vegas), valamint Kínában, Indiában, Pakisztánban, Mexikóban is súlyos probléma a vízellátás. Az alap e problematika vezető világcégeibe fektet.
2. Hazardőröknek: ING Greater China
Az ING kínai, hongkongi és tajvani befektetésekre szakosodott alapja igen változékony. Ezen ingadozás miatt az alap csak a leginkább kockázatvállalóknak ajánlott. Eddig éppen a babonás kínai befektetők által nagyon várt 2008-ban (a nyolcas a legfontosabb kínai szerencseszám) mutatkozott meg ez a kockázat, ekkor 50 százalékkal csökkent az alap eszközértéke, igaz, az ezt körülvevő három évben, azaz 2006-ban, 2007-ben és 2009-ben 50 százalék körüli volt az emelkedés is.
A portfólió valóban a kínai gazdaság egészének az állapotát tükrözi, elsősorban pénzügyi, információtechnológiai, energetikai és távközlési óriáscégeket tartalmaz. Ma már a portfólió zöme Kínában jegyzett cég, és csak kisebb részt adnak a hongkongi és a tajvani kibocsátók. Aki szerint pedig Kína már túl van a nagy emelkedésen, több nemzetközi alapcsaládban próbálkozhat a vietnami papírokkal is, ez az ország is hatalmas, fiatal, és ma még nagyon olcsó munkaerővel bír, miért ne ismételhetné meg Kína és India elmúlt évtizedben látható robbanását?
3. Borban a befektetők igazsága? – Vintage Wine Fund
Andrew Davison matematikus, befektetési bankár már bankár korában is komolyan foglalkozott a borral, mint befektetéssel. A Vintage alapot 2003-ban indította, mára ez az egyik legrégibb és legnagyobb (euróban is százmilliós nagyságrendű) boralap, amely a Kajmán-szigeteken van bejegyezve, és elsősorban a legmagasabban jegyzett európai borokra szakosodott. Nem kisbefektetőknek javasolt, mert százezer euró a minimális befektetési nagyság.
Az alap főbb „vadászterületei”: Bordeaux, Burgundia, a Rhone-völgy, Toszkána, Piemont és Champagne. A tapasztalatok szerint a muzeális borok kereslete elrugaszkodott a részvénypiacoktól. Miközben a gazdaság utolsó békeéveiben, 2006-ban és 2007-ben a Vintage hozama messze verte az átlagos részvényalapokét, addig 2009-ben bőven elmaradt attól. A magyarázat szerint: bár a tőkepiaci eszközárak 2009-ben felfelé korrigáltak, a gazdaság mégiscsak csökkenőben van. Ilyenkor pedig az inkább luxusterméknek, mint befektetésnek számító borok kereslete még apadt.
4. Orosz termőföld – Black Earth Farming
Az elmúlt harminc évben szinte mindig akadtak valahol a világban olyan „tuti” befektetési történetek, amelyikben valamilyen eszköz nagyon olcsónak, nagyon ígéretesnek tűnt. Az ilyen biztos hozamok főleg a korábbi tervgazdasági államok lebontásának vagy a fejlődő országok piacnyitásainak volt köszönhető, esetleg egyes nagy növekedéssel bíró országok lakossági szolgáltatásainak fejlesztésébe lehetett így beszállni. Privatizációk, árnivellációk mentén volt érdemes a kelet-európai bankokat, a kínai távközlési cégeket vagy éppen az orosz ingatlanszektort venni. A rettentően globalizált pénzügyi világban aztán minden beárazódott, szép lassan eltűntek a biztos hozamot generáló sztorik. A Black Earth Farming alap szerint azonban maradt egy terület, mégpedig az orosz termőföld, amely még mindig nagyon alulértékelt. Az Oroszország délnyugati részén földbe invesztáló alap az elmúlt évben 44 százalékos megtérülést ért el.
5. Luxustermékek – KBC Luxury Good Equity Fund
A nagy pénzügyi válság nem tett jót a luxusjavak piacainak. Ugyan azt szokták mondani, hogy a leggazdagabbak nem érzik a válságot, de a számok nem ezt mutatják. 2007-ben és 2008-ban komolyan esett a KBC luxusjavakat előállító cégekbe invesztáló alapja, igaz, 2009-ben már 40 százalékkal nőtt az eszközérték.
Az elemzők szerint a luxuspiac magára találhat, és a nagy jövedelemegyenlőtlenségek mellett gyorsan fejlődő Kína és India gyorsan termeli ki az új fogyasztókat. Éppen ezért az alap jó befektetés lehet, portfóliójában olyan cégekkel, mint a BMW, a DaimlerChrysler, a Swatch, az Estee Laueder, a Tiffany, illetve a francia luxusipari óriások, a vezető ékszergyártó CIE Richemont és a sok luxustermékkel rendelkező Louis Vutton Moet Hennessy (LVMH) csoport.
6. Idősek fogyasztása – Elixír Tőkevédett Alap
A Pioneer Alapkezelő terméke az amerikai és nyugat-európai országok egyre népesebb idős-generációinak a fogyasztására épít. A mai nyugdíjasok már olyan szerencsés korban éltek, amikor háborúk nem nullázták le a vagyonukat, aktív éveik alatt végig erős gazdasági növekedés volt, és egyre fejlettebbek lettek az előtakarékossági intézmények is. Sokan rendelkeznek komoly vagyonokkal, amelyből nemcsak vegetálásra, hanem utazásra, rekreációra, drága gyógyszerekre és kiegészítőkre is futja. Ilyen cégeket gyűjt az alapkezelő, amely egy korábbi tőkevédett átalakulásával jött létre, és szintén tőkegaranciával célozza meg e szektorokat. Érdekesség, hogy egyes alapkezelők az ellentétes megközelítést is használják, vagyis éppen a fiatal jómódúakra céloznak, és az ilyen yuppie-alapokba például olyan trendi cégek részvényei kerülnek bele, mint az Apple, a Google, a Time Warner vagy a Volkswagen
7. A piac vélt túlzásaira építve – Dialóg Ingatlanfejlesztő Részvény
A magyar alapok közül az elmúlt egy év legjobb hozamát, 107 százalékos megtérülést a Dialóg Ingatlanfejlesztő érte el. A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy volt honnan emelkednie, az alap ugyanis indulása után az egy jegyre jutó nettó eszközértékének kétharmadát elveszítette a válság idején. (Érdekesség, hogy a Dialóg termékei között van a második legjobb teljesítmény is, a Konvergenciaalap 2009-ben szintén duplázta befektetői pénzét.)
Az ingatlanfejlesztő ötlete azon a tapasztalaton alapul, hogy a kelet-közép-európai ingatlanfejlesztő csoportokat „ostobán” olykor túlbüntette a piac. Nemcsak olyan cégek vannak, amelyek finanszírozás hiányában már nem tudnak dolgozni, hanem olyanok is, amelyek működő házaikat remekül kiadják vagy a korábban begyűjtött finanszírozásból még fejleszteni is tudnak.
A válság folyamán mégis mókás árazások alakultak ki, van olyan ingatlanfejlesztő, amelyiknek nincsen idegen forrása, de a tőzsdén kevesebbet ér, mint a benne levő készpénz, olyan is akad, amelyiknek egyetlen projektje többet ér, mint a részvény kapitalizációja, pedig mintegy 30 projektje halad sikeresen. Az ilyen cégekre vadászik az alap, a szektorban ugyanis még biztosan várhatók felértékelődések.
8. Vadregényes tájakról – Aegon Russia, Aegon IstanBull
Az Aegon-csoport alapkezelője bátran nyúlt a legnagyobb kockázatú feltörekvő piacokhoz, így az orosz és a török tőkepiachoz. 2009-ben őt igazolta az élet, mert e két alap 80 százalék körüli, kimagasló teljesítményt ért el. Az erősebben nyersanyagfüggő orosz és a bankszektor-túlsúlyos török piac továbbra is ígéretes maradhat, különösen ha folytatódik a nyersanyagár-emelkedés, illetve a török gazdaság gyors felemelkedése. Az Aegon alapjai e kissé vadregényes piacokról válogatják a legmegbízhatóbb részvényeket.
9. A jövő technológiái – K&H Öko Alap
Szomorú válságtapasztalat, hogy a pénzügyi zavarok nyomán minden befektető elfordult az ígéretes, de hosszabb távú fejlesztésektől, iparágaktól, az ilyen vizionárius cégektől, és mindenki a száraz pénzügyi táblákban bízott csak. Nagyon rosszul viselkedtek a környezetbarát technológiákba, fűtéskorszerűsítésbe, szigetelésbe, energiatakarékos készülékekbe, megújuló energiába invesztáló cégek és alapok is.
A jövő azonban biztosan azoké a technológiáké, amelyek fenntartható módon segítenek a világ megújuló energia- és vízellátásában, valamint a klímaváltozás elleni harcban. Ha pedig így van, akkor e szegmensek legjobbjait összegyűjtő alapokkal is sok pénzt lehet majd keresni. A K&H Öko eddig nem teljesített kimagaslóan, de mivel portfóliójában három ilyen előremutató, társadalmilag felelős alap van, lehet benne spiritusz.
10. Alapokon alapul – Generali Fejlődő Piaci Részvényalap
Rosszkor (2008 közepén) indult ez az alap, így a kezdeti vészterhes időkben elég gyorsan apadt a vagyona, tavaly azonban már közel 40 százalékot ért el. Olyan részvények, illetve nem is közvetlenül részvények, hanem az egyes országok tőzsdei cégeit reprezentáló tőzsdén jegyzett alapok vannak a portfólióban, amelyeket az alapkezelő Latin-Amerikából, Afrikából, a Közel-Keletről és a Távol-Keletről válogat. Az alapkezelő munkatársai az egyes piacok teljesítményei, relatív alul- vagy éppen felülértékeltségei alapján váltogatják az egyes fejlődő piacok súlyait az alapban.
