A szerdán kiadott új inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövőre 4,3 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt prognosztizál a költségvetési javaslatban szereplő és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egyeztetett 3,8 százalékos deficittel szemben.
Oszkó Péter megerősítette, hogy a költségvetésben jövőre szereplő 100 milliárd forintos stabilitási és 50 milliárdos kamatkockázati tartalékot a kormány nem tervezi elkölteni, és jelenleg nem lát semmilyen okot arra, hogy felhasználása szükségessé válna. Az inflációs jelentés szerint is akkor tartható a tervezett, GDP arányosan 3,8 százalékos eredményszemléletű deficit, ha a tartalék előirányzat nagyobb részét, a GDP 0,6 százalékát megközelítő összeget nem költi el a költségvetés.
Más oldalakról
A miniszter szerint tulajdonképpen ugyanarról van szó más oldalakról nézve.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy a költségvetés kamatkiadásait – amelyet vészhelyzetben a kamatkockázati tartalékkal kellene kiegészíteni – az ország kockázati megítélése alakítja, és annak megfelelően tervezték. Magyarország kockázati megítélése folyamatosan javul, jelenleg is jobb, mint amilyenre korábban számítani lehetett, és ameddig ez a kormány hivatalban van, bizonyosan nem romlik.
Az MNB új inflációs jelentésében azzal számol, hogy jövőre a tervezettnél kisebb bevételek és a tervezettnél nagyobb kiadások miatt a GDP-arányos eredményszemléletű hiány alapesetben 4,3 százalék lesz, ami akkor csökkenhet 3,8 százalékra, ha a kormány valóban nem költi el a költségvetésben szereplő 100 milliárd forintos stabilitási és 50 milliárdos kamatkockázati tartalékot – mondta a jegybank szakértői tájékoztatóján Virág Barnabás, az elemzői stáb vezetője.
150 milliárdos különbség
A számításoknál a 150 milliárd forint különbség egyik fele a kisebb bevételekből, a másik fele a tervezettnél nagyobb kiadásokból ered – tette hozzá Lovas Zsolt elemző.
Arra a felvetésre, hogy ha a (mindenkori) kormány jövőre képes lenne tartani a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatait, és nem költené el a jelzett 150 milliárdos tartalékot, akkor a hiány 3,2 százalék lehetne, Lovas Zsolt azt mondta, ennek igen kicsi a realitása.
Az MNB elemzése szerint ugyanis a most „látható hiány” a GDP 4,3 százalékának felel meg, s ebből lehet levonni a tartalékként szereplő, a GDP 0,6 százalékának megfelelő 150 milliárdos összeget, s akkor jön ki a 3,7-3,8 százalékos deficit. „Ez technikailag azt jelenti, hogy a következő kormány 2010. decemberében kormányhatározattal eltörli a fel nem használt 150 milliárd forintos tartalékot, pont úgy, ahogy a mai kormány teszi ezt az idei tartalék el nem költött részével” – magyarázta az MNB szakértője.
Számolnak a lehetőséggel
Az inflációs jelentés számol azzal a lehetőséggel is, hogy a következő kormány azonnal konszolidálja az állami vállalatok és az önkormányzati alrendszer adósságállományát és jövő évi összes hiányát, ami a deficitet összesen 2,7 százalékkal emelheti – magyarázta Csermely Ágnes. Az MNB igazgatója azonban hozzátette, hogy a működőképesség fenntartásához szükséges konszolidációs igény ennél kisebb mértékben, csak 1,5 százalékkal emelné meg a hiányt.
(Pénzügyi szakértők szerint a választási években nem szokatlan, hogy az új kormány minden állami adósságot konszolidál a választási év költségvetésébe, azaz lejárttá teszi, így az a költségvetés, pontosabban az államháztartás jóval nagyobb deficittel zár, mint ami a költségvetési törvényben szerepel, ugyanakkor az új kormány „tiszta lappal” indulhat a ciklusban.)
