A fogyasztói árak októberben az előző hónaphoz viszonyítva összességükben nem változtak, tavaly októberhez képest 4,7 százalékkal növekedtek – olvasható a KSH legfrissebb gyorsjelentésében.
Az elemzők által vártnál alacsonyabb inflációs adat mögött nyilvánvalóan a lakossági fogyasztás drámai mértékű visszaesése áll: a kiskereskedelmi forgalom 7, 2 százalékkal mérséklődött a rendelkezésre álló legfrissebb, augusztusra vonatkozó KSH-adatok szerint.
Az Európai Bizottság prognózisa szerint Magyarországon a 2008-as szinthez képest több mint 10 százalékkal csökken a fogyasztás 2010-ig, a csökkenő reálbérek s a növekvő munkanélküliség következtében történő lakossági elbizonytalanodás miatt.
A zuhanó kereslet nem tette lehetővé a kereskedőknek, hogy komolyabb mértékben áthárítsák vásárlóikra a megnövekedett áfa terheit, így azután meglehetősen kedvezően alakultak az inflációs adatok az utóbbi hónapokban.
Ez elvileg lehetővé tenné a jegybanknak a további kamatcsökkentéseket, ugyanakkor ez nem ennyire egyértelmű, hiszen a válság mellékhatásaként rendkívüli módon felértékelődött a jegybank célrendszerében a pénzügyi stabilitás.
Az MNB tehát az inflációs célon túl arra is ügyel, hogy a deviza alapon eladósodottak a forintárfolyam „elszaladása” miatt ne kerüljenek tömegesen (még inkább) ellehetetlenült helyzetbe, megingatva a bankrendszer stabilitását. A forint-, s részvényárfolyamok utóbbi időben történő oldalazó mozgása, a piacok optimizmusának s pesszimizmusának kiszámíthatatlan váltakozása óvatosságra intheti a jegybankot.
