A legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak uzsorásokhoz fordulnak majd, ha a legális szolgáltatást nyújtó, a hatóságok által rendszeresen ellenőrzött, bár nagyon drága gyorskölcsönök eltűnnek a piacról – mondta az FN.hu kérdésére Lénárd Mariann.
Nem is értem, miért a kamatplafonnal foglalkozik a kormány, és miért nem azzal, amivel kéne – mondta csalódottan a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára, aki szerint a hitelnyújtóknak a leginkább kiszolgáltatottakon nem a kamatsapka bevezetésével kéne segíteni, hanem a lakáshiteleket nyújtó pénzügyi szolgáltatók opciós szerződéseinek felülvizsgálatával vagy a lakáshitelek további drágulásának megakadályozásával.
Illusztráció: Rédley Tamás
Eddig azokkal foglalkoztunk, akik túlvállalták magukat, több hitelt vettek fel, mint amennyit elbírt a pénztárcájuk, de már egyre több, felelősen hitelt felvevő család kerül kilátástalan élethelyzetbe – jelezte a gondok súlyát az egyesület vezetője.
Sokat vártunk a kamatplafonra
A tisztességtelenül drágának vélt hiteleket kívánja visszaszorítani a kormány a thm legmagasabb értékének meghatározásával; ez a mindenkori jegybanki alapkamat tízszerese lenne – derült ki Katona Tamás pénzügyi államtitkár szavaiból kedden, a Parlamentben.
A kabinet nem kapkodott a kamatplafon bevezetésével: 2007 nyara óta tervezték a thm maximális értékének meghatározását, az uzsorakamat fogalmának újradefiniálását. Szabó Máté ombudsman 2008 nyarán javasolta először, hogy a plafon a mindenkori jegybanki alapkamat tízszerese legyen.
Az Európai Unióban, például Németországban, Franciaországban, Írországban és Lengyelországban is létezik kamatplafon. Az angolszász gyakorlatban az efféle szabályozást versenykorlátozónak tartják, ezért az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban akármilyen drága lehet egy kölcsön.
A bankoknak érdeke a kamatplafon bevezetése, mert sokan összekeverik a drága gyorskölcsönt nyújtó cégeket a bankokkal, de a kamatplafon pontos mértékét nehéz megtalálni – mondták lapunknak banki források.
Példaként említették, hogy a kormány által most tervezett kamatplafon (ami most 70 százalékos volna) segítene megkülönböztetni a gyorshitelt kínáló cégeket a bankoktól, a bankok közötti versenyt nem befolyásolná (ennek a thm-szintnek a közelében sem hitelez egyik lakossági bank sem). Viszont Svájcban az alapkamat 0,25 százalékos, tehát a most tervezett magyar metódus szerint ott 2,5 százalékos lenne a kamatplafon, ami a banki áruhitelek és lakáshitelek piacát is ellehetetlenítené.
Banki forrásaink szerint ezért a merev módszerrel számolt, nem rendszeresen felülvizsgált kamatplafon káros lehet a hitelpiac minden résztvevőjének, mert akár a verseny akadálya is lehet – nem lesz a piacon olcsóbb szolgáltatást kínáló bank. A túl alacsony kamatplafon másik hátránya, hogy a gyors és drága hitelek iránt meglévő keresletet az uzsorásokhoz terelné – vélték a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületével összhangban.
A Fidesz a mindenkori jegybanki alapkamat háromszorosában kívánta már 2007 októberében maximalizálni a fogyasztási- és a lakáscélú kölcsönök összes díját – válaszolta lapunk kérdésére Koszorús László, a párt országgyűlési képviselője. A kormány mostani tervezetét még vizsgálják a Fidesz szakértői, annak támogatásáról vagy elutasításáról még nem döntöttek.
THM
A teljes hiteldíjmutató egy olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie. Magyarországon 1997-ben vezette be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a betétesek védelmében.
