A magasan képzett külföldi szakemberek körében visszaesett a munkavállalási jogot biztosító amerikai vízum iránti érdeklődés, pedig az utóbbi években mindig túljelentkezés volt.
A külföldi szakembereket évről évre felszippantották a különböző szoftvercégek, kórházak és egyéb vállalatok, a Szilícium-völgyben és a Wall Streeten sok cég támaszkodott az indiai programozók és a kínai mérnökök tudására.
Tavaly, bár a recesszió kezdete már érződött, a munkáltatók egyetlen nap alatt szétkapkodták a kiosztható 65 ezer H-1B jelű vízumot (ilyen 6 évig terjedő beutazási engedélyt adnak ki a különleges képzettségű munkavállalóknak). Idén viszont, szeptember 25-ig – a program megnyitása utáni hat hónap alatt – csak 46 700 vízumkérelem érkezett a kormányhoz.
A gyengén teljesítő gazdaság idén visszafogta az amerikai vállalatok külföldi munkaerő iránti étvágyát. Ugyancsak szerepet játszik, hogy Washingtonban úgymond bevándorlás ellenes hangulat uralkodik: a korábbiaknál sokkal tüzetesebben megvizsgálják, hogy a már 9,8 százalékos munkanélküliség mellett milyen külföldi munkaerőnek adják meg a beutazási engedélyt.
A politikai nyomás más téren is érződik. Azoknak a cégeknek, amelyek állami segélyt kaptak, bizonyítaniuk kell, hogy először amerikaiakat igyekeznek felvenni a munkahelyekre, és hogy a külföldi alkalmazottakkal nem amerikai állampolgárokat váltanak fel. Egyebek között a Bank of America is emiatt volt kénytelen a külföldieknek kínált korábbi állásajánlatokat visszavonni.
A The Wall Street Journal szerint a H-1B vízumprogram idei visszaeséséhez az is hozzájárult, hogy például az indiai és kínai szakemberek új karrierlehetőségekhez jutnak otthon a viszonylag gyorsan növekvő hazai gazdaságban, a mélypontra került amerikai gazdaság a jelenleg érvényesülő bevándorlási politikával nem túl vonzó számukra.
