Gazdaság

Felcsuti felháborodott a lakosság mentalitásán

Problémák vannak a lakosság mentalitásával, ennek orvoslására pedig egy második Reformszövetséget kellene létrehívni Felcsuti Péter szerint, aki e tervéhez „játszótársakat" keres. Egy sajátos szociológiai kutatás eredményeit mutatták be hétfőn az akadémián - bankárok és nagyvállalkozók voltak az ötletadók, illetve a finanszírozók.

Nem bíznak sem egymásban, sem az intézményeikben a magyarok, nagyon kevéssé fogadják el az egyenlőtlenségeket, felemásan ítélik meg a korrupciót, s rendkívül magasak az állam gazdasági és jóléti szerepvállalására vonatkozó elvárások – derül ki a TÁRKI friss kutatásából, amely nem annyira a föltárt, újnak csak helyenként ható összefüggésekkel, hanem inkább a kutatás sajátos keletkezési körülményeivel tűnik ki.

Bankárok és nagyvállalkozók a kutatás mögött

A kutatás ötletgazdája Felcsuti Péter, a Raiffeisen vezérigazgatója, a Bankszövetség volt elnöke, a finanszírozók pedig az MSZP-közeli Leisztinger Tamás és a sokak által mérsékelt jobboldalinak tartott Nobilis Kristóf nagyvállalkozók – pontosabban a cégeik – voltak.

fel

Felcsuti Péter. Lenne a játszótársa? (Fotó:MTI)

Felcsuti Péter és Simor András jegybankelnök pedig együttesen kérték föl Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét, hogy legyen a kutatás „védnöke”, aki eleget is tett a kérésnek – derült ki a konferencián, amelyen nyilvánosan ismertették, s megvitatták a kutatás eredményeit.

Balosak és „patologikusak”

Hogy a magyar társadalom értékszerkezete nem igazán „kapitalizmuskonform”, vagy legalábbis annak keményebb, szabadpiaci változatához semmiképp nem illeszkedik, aligha újdonság az FN.hu és a Figyelő rendszeres olvasóinak. A Progresszív Intézet és a Figyelő közös kutatása nemrégiben például rávilágított arra, hogy a magyarok elsöprő többsége – csaknem 90 százaléka – gazdasági értelemben baloldali. Ami azt jelenti, hogy polgártársaink többsége nagyobb állami beavatkozást, s az egyenlőtlenségek csökkentését óhajtják, tehát csupa olyat, amelyeket a TÁRKI friss kutatása is fölemlít.

A TÁRKI kutatásának zárójelentése szerint a magyar értékszerkezet „patologikus elemei” (a bizalomhiány, az egyenlőtlenség nem elfogadása, a korrupció felemás megítélése, s a túlzott elvárások az állammal szemben) néhány rossz kompromisszumnak is eredményei. Ilyen volt például, hogy a rendszerváltás veszteseinek „széles utat” nyitottak a jóléti rendszerek felé (a zárójelentés nem tér ki arra, mit kellett volna tenni a rendszerváltás során elveszett mintegy egymillió munkahely miatt jövedelem nélkül maradtakkal). Ugyancsak téves volt – legalábbis a zárójelentés szerint – az állam szociális felelősségéről, és kötelezettségeiről is beszélni.

Hankiss és Pálinkás fönntartásai

A kutatással kapcsolatban Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének, s Hankiss Elemér szociológusnak is voltak fönntartásai. Pálinkás József szerint a kutatás egyik elméleti alapjául szolgáló Inglehart-féle értékelmélet maga is vitatható.
Hankiss módszertani kétségei mellett a kutatás abszurdnak tűnő állításait sorolta (például ortodox-keleti az értékrendszerünk, amivel Bulgária, és Kína társaságába kerültünk). A szociológus szerint ezek az állítások mindenképp „további vizsgálatot igényelnének”.

Hankiss Elemér azzal is disszonáns hangot ütött meg, – élesen elkülönülve az előtte lelkesen fölszólaló Chikán Attilától, s a kutatás következtetéseinek szellemétől is – hogy közölte: pozitívnak tartja, hogy a magyarok érzékenyek az egyenlőtlenségekre, bármi is legyen ennek az oka.

Felcsuti keresi játszótársait

Nyilvánvalóan másképp gondolkodik viszont e kérdésről a kutatás voltaképpeni megrendelője, Felcsuti Péter,aki összegzésében kijelentette: komoly problémák vannak a lakosság mentalitásával, amik gátolják az ország fölzárkózását. A bankár beszámolt arról a türelmetlenséggel vegyes fölháborodásról, amit a kutatás eredményeinek hallatán érzett.

Szerinte ennek a gondnak a megoldása megérne egy második Reformszövetséget, amelynek ő szívesen tagja lenne, ehhez a tervéhez keres „játszótársakat” – jelentette be.

Kérdés, ehhez kiket fog találni, hiszen a konferencia panelbeszélgetésén részt vevő prominens emberek – Kovács Árpád, Kopp Mária, Kolosi Tamás, Simor András, Stumpf István – is leginkább csak intézményi reformokról, a közbizalom javításáról beszéltek.

Tag lesz-e Tomka?

A kutatás eredményei mindenesetre Tomka Béla szociológus, A jóléti állam című könyv szerzője véleményét is igazolják, amely szerint az elit és a köz véleménye élesen eltér a szociális rendszer átalakítását illetően.

Tomka szerint a magyar jóléti rendszer instabil, s a kudarc és a változékonyság ígéretét hordozza magában, mivel a közvélemény nagyobb része nem ért egyet a rendszer liberális átalakításával. Viszont a társadalomban nincs olyan mértékű szolidaritás, hogy működjön a többség érdekeinek kollektív érdekérvényesítése, s a demokratikus intézményrendszer nem annyira fejlett, hogy a politikai elit a választók többségének tényleges akaratát képviselje – véli Tomka, aki valószínűleg nem lesz tagja Felcsuti második Reformszövetségének.

Címkék: pénzügy

Ajánlott videó mutasd mind

Kvangdzsu, 2019. július 21.
Hosszú Katinka a 200 méter vegyesúszás elõfutama után a 18. vizes világbajnokságon a dél-koreai Kvangdzsuban 2019. július 21-én. A szám olimpiai bajnoka és világcsúcstartója 2:07.02-es idõvel ért célba.
MTI/Kovács Tamás

Vizes vb: Hosszú Katinka úszásán elámult a világ

Kvangdzsuban az úszók is megkezdték a versenyzést magyar idő szerint vasárnap hajnalban. Háromszoros olimpiai bajnokunk mindjárt elképesztő időt repesztett, de Késely Ajna is egyéni csúccsal jutott fináléba, míg a férfi gyorsváltó olimpiai kvótát szerzett..

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.