Az
államtitkár kifejtette, hogy az államháztartás GDP arányos hiánya 2006
óta a tervezett szint alatt maradt. Emlékeztetett arra, hogy idén a
kiadáscsökkentés az elfogadott költségvetéshez képest 400 milliárd
forintot jelent, a tavalyi első változattal összehasonlítva viszont
1.000 milliárdot, ami a GDP 3,8 százalékát teszi ki. Mindezt az
agrártámogatások, a lakástámogatások, a gáz- és távhő-kompenzáció, a
táppénz csökkentésével, a nyugdíjkorrekció elhalasztásával és a 13.
havi nyugdíj – két-három évre történő – felfüggesztésével, továbbá a
tárcáknál történt jelentős zárolással, a családtámogatások
befagyasztásával, a közszféra 13. havi bérének megvonásával sikerül
elérni.
Hozzátette: a jövő évi költségvetés legfontosabb
feladata, hogy az országot kivezesse a válságból, de egyszerre
szolgálja az egyensúly fenntartását és a versenyképesség megőrzését,
sőt lehetőség szerint javítását. Ez utóbbi elemeként határozta meg az
idén a munkára rakódó terhek csökkentését és az adóátrendezést, jövőre
pedig az adócsökkentést, aminek köszönhetően „0,4 százalékponttal
csökken az adó- és járulékcentralizáció”.
A költségvetésben fenn
kell tartani a közszféra takarékosságát, prioritás a foglalkoztatás
szinten tartása, majd bővítése. Ezzel eredményszemléletben 3,8
százalékos, pénzforgalomban 4 százalékos hiányt tervez a kormány, s
mindez jövőre 448 milliárd forint kiadáscsökkentéssel jár.
Az
egyes jelentősebb tételeket említve Katona Tamás beszélt arról, hogy a
közösségi közlekedésben 40 milliárdos csökkentéssel számol a kormány,
hozzátette: „de közpénzből így is lényegesen többet fordítunk erre a
területre, mint a környező országok”. Az önkormányzatoknál 120 milliárd
forintos csökkenés várható, az egyes költségvetési fejkezetekben pedig
140 milliárdos mérséklés lesz. Bővül ugyanakkor a közbiztonságra vagy
az egészségügyre fordítható forrás.
Az önkormányzatok
forráscsökkenése kapcsán kifejtette: összességében 1.130 milliárd
forint jut ennek a szférának, ami 4,7 százalékkal, vagyis a GDP
csökkenésénél alacsonyabb mértékben mérséklődik, azaz „az
önkormányzatok arányos finanszírozása nem csökken”.
Elismerte,
hogy a költségvetést jelentős bizonytalanságok, kockázatok
befolyásolják, így a külső kereslet, a hitelek, a nemzetközi pénzpiacok
alakulása, ezért tartalékol többet a költségvetés – indokolta Katona
Tamás.
