A testület kedvezőbben ítéli meg a gazdaság rövidtávú kilátásait, a középtávon várható folyamatokat illetően azonban kevésbé derűlátó, és főleg az államháztartás hiánynövekedésének kockázataira hívja fel a figyelmet a 2010-es költségvetési törvényjavaslatról készített, pénteken közzétett jelentésében.
Az MKKT előrejelzése szerint a GDP jövőre 0,5 százalékkal csökken, a kormány 0,9 százalékos visszaesést vár. 2011-re azonban 3,2 százalékos bővülést valószínűsítenek, a következő évben pedig 3,3 százalékos növekedést várnak, szemben a kormányzati 3,9, illetve 4 százalékos előrejelzéssel.
Pesszimistábban ítéli meg a beruházások várható alakulását is a tanács: úgy vélik, jövőre még 0,5 százalékkal csökkennek, miközben a kormány 0,6 százalékos bővülést vár. 2011-ben a beruházások 4 százalékos, míg 2012-ben 4,9 százalékos emelkedésére számítanak, szemben a kormány által előrejelzett 6,7, illetve 7,5 százaléknál.
Inflációs várakozásuk is magasabb a költségvetési makropályában szereplőnél: a fogyasztói árak jövőre 4,4, 2011-ben 3,2, a rákövetkező évben pedig 3 százalékkal emelkedhetnek. A kormány rendre 4,1, 2,2 és 2,6 százalékot vár.
Az MKKT előrejelzésében gyengébb forint árfolyammal számolt: a következő három évben 276,4, 278, illetve 274,1 forintos euró árfolyamot vett alapul, szemben a kormány 272,1 forintos árfolyam várakozásánál.
A tanács úgy véli: 2010-ben az adóbevételek alakulását meghatározó árindexek és a nominális adóalapok is magasabbak lehetnek a kormány előrejelzésénél. A további kilátásokat azonban beárnyékolja, hogy a hazai kilábalási folyamat nemzetközi környezete rendkívül bizonytalan.
A tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett költségvetési egyenleget több oldalról is jelentős kockázatok övezik, ezek közé tartozik a többségi állami tulajdonú vállalatok meg nem térített nettó vesztesége (75 milliárd forint). A központi kormányzaton kívül fennáll az önkormányzati szektor nettó eladósodásának veszélye is, ami akár 100 milliárd forintot is elérhet. Ez a tervezettnél jóval nagyobb hiányt okozhat az államháztartás egészében.
Időben előre tekintve pedig a személyi jövedelemadó sávhatár 2011-től hatályos emelésének kockázatát emelik ki (170 milliárd forint), amelyre csak az optimista makrogazdasági előrejelzés nyújt fedezetet.
Hangsúlyozzák: a költségvetési politika áttekinthetőségét és hitelességét egyaránt növelné, ha a kormány közzétenné a költségvetési törvényjavaslat készítésének alapjául szolgáló adatokat és módszereket, közöttük azokat is, amelyekre a makrogazdasági előrejelzés támaszkodik.
