Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy sikeres menedzser átnyergelt egy állami szervezethez, ma azonban már egyre gyakoribb. Fazekas Zsolt, a Hill International vezetője az FN.hu-nak jelezte: a két szektor közötti bérek kiegyensúlyozottsága segíti az átjárást a költségvetési és az üzleti szféra között.
Az alapbérek sokszor nem is annyira magasak, a bónusz emeli az összeget. „Érdemes lenne megnézni, hogy egy állami cégvezető mire kapja a prémiumot, az üzleti életben például ezért a ’jutalomért’ komoly elvárásoknak kell megfelelni. Szívesen megnézném, mi szerepel a szerződésben. Ha például jól mérhető feltételeket támasztanak, illetve az ügyfelek és a cég érdekét szolgáló kötelezettségeknek megfelel a vezető, akkor nem tartom túlzásnak a 70-80 százalékos juttatást” – mondta a fejvadász cég vezetője.
A magas – például 8 milliós fizetést – a vállalkozások vezetői többéves munka után érhetik el, a legtöbbször a kezdő bér 3 millió forint körüli. A Hill segítségével évente több első számú vezetőt is keresnek a cégek, ám a piac szűkössége miatt gyakran csak külföldi menedzser személyében találják meg a megfelelő embert. Az állami szféra ezzel szemben nagyon ritkán alkalmaz fejvadászt, hiszen a legtöbbször pályázat útján keresik a vezetőket is – tette hozzá Fazekas Zsolt.
Vezetői bérek. Nagyításhoz klikk a képre (forrás: FN-gyűjtés)
Visszahozza az árát
Klados Gusztáv, a négyes metró projekt operatív vezetője egy döntésével visszahozza az „árát” – mondta az FN.hu-nak Pethő Szabolcs, a cég sajtósa. Az Indiából hazacsábított szakember foglakoztatásához a Pénzügyminisztérium, az Európai Beruházási Bank és az Európai Unió is hozzájárult. Fizetése kezdetek óta nyilvános, a BKV-ban történt fizetésemeléssel együtt emelkedett egyébként a korábbi 7,8 millióhoz képest az idén 8,19 millióra. Egyébként, ha éves szinten vizsgáljuk, már nem igaz, hogy ő keres a legtöbbet a közcégek vezetői közül, hiszen Klados Gusztáv a fizetésén túl semmilyen prémiumot nem kap – tette hozzá Pethő Szabolcs.
Munkája a számtalan kivitelező feladatainak összehangolása mellett javarészt arról szól, hogy az egyre szaporodó kivitelezői többletköveteléseket, illetve az ezzel járó krízishelyzeteket is kezelje. Közvetlen szerepe volt abban, hogy megtalálta a megfelelő műszaki megoldást a Fővám téri állomás peronalagútjainak megépítésére, vagy azzal, hogy számos kivitelezői követelésről bebizonyította azok indokolatlanságát.
Kép: Rédley Tamás / FN.hu
Az átlagbér 200 ezer forint
A KSH legfrissebb adatai szerint 2009. első hat hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198 200 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozóké épp elérte a 197 ezer forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig a 204 ezer forintot.
A minisztereké csökkent
A miniszterek fizetése júniustól 15 százalékkal csökkent. A jelenlegi szabályok szerint a miniszteri fizetés havonta
bruttó 1,1 millió, a minisz- terelnöké 1,5 millió forint.
Bajnai Gordon miniszterelnök már májusban azt kérte a nemzeti vagyonkezelőtől, hogy csökkentse a felére az állami tulajdonú társaságok igazgatósági és felügyelő- bizottsági tagjainak tiszteletdíját. Emellett azt is kérte, hogy a vagyonkezelő a menedzservezetők fizetését havi kétmillió forintban maximálja.
Az MSZP törvénymódosítást kezd: az állami, önkormány- zati cégek vezetőinek éves fizetése ne haladhassa meg a miniszterelnök éves fizetését. A Fidesz már több hónapja benyújtotta az Országgyűlésnek az erről szóló javaslatát, azt azonban a szocialisták még csak napirendre sem vették Cser-Palkovics András szerint. “Az állami fizetések ügyében az MSZP továbbra is hülyének nézi az embereket” – írja a párt helyettes szóvivője az MTI- nek eljuttatott levelében.
A vállalkozások körében a középvezetők fizetése a felső vezetők bérének a felénél is alacsonyabb. A versenyszférában pedig egy menedzser hatszor annyit keres, mint a titkárnője – áll a Hay Group egy korábbi kutatásában. A Watson Wyatt jövedelemfelmérő cég adatai alapján látható, hogy tavaly az üzleti életben a cégvezetők bruttó jövedelme havi 1 és 2 millió forint között alakult, a legmagasabb összeget egy ügyvezető kapta, havi 4,2 millió forintot. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és az osztrák Kienbaum vezetői tanácsadó cég tavalyi felmérése szerint a felső vezetők havi keresete 2 millió forint, a középvezetők átlagos bruttó bére viszont kevesebb mint ennek a fele.
A Merces jövedelem-összehasonlító portál a közelmúltban megvizsgálta a magyar ügyvezető igazgatók bérét. Kiderült, hogy az átlagfizetésük 550 500 forint, ám van olyan vezető is, aki közel másfélmilliót keres. A válaszadók fele belföldi magántulajdonú céget vezet, az ő bérük átlagosan 354 ezer forint. Egy állami cégben az ügyvezető pedig 400 ezret keres. A legtöbbet a külföldi cégek fizetik: átlagosan 980 500 forintot.
Büntetnek, ha megtagadják
A BKV végkielégítési botránya adta meg a végső lökést annak a kormányrendeletnek, amely vezetőik fizetésének nyilvánossá tételére kötelezi az állami és önkormányzati cégeket. Mindenki számára elérhetőnek kell lennie a listáknak. A felsorolásban szerepelnie kell a vezető nevének, tisztségének, munkakörének, illetve a munkaviszonyban álló személy esetében a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásoknak. Ezen belül külön fel kellett tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó követelményeket. A nyilvánosság megismerheti a végkielégítés mértékét és a felmondási idő tartamát is.
A rendelet azokra a vezető tisztségviselőkre, felügyelőbizottsági tagokra, vezető állású munkavállalókra, a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozik, akik olyan állami, önkormányzati gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, közalapítványnál dolgoznak, amelynél külön-külön vagy együttesen számítva is többségi befolyással bír az állam. Az adatok közzétételéért a társaság vezetője felelős. Amelyik vállalat elmulasztotta nyilvánosságra hozni az adatokat, azt megbüntetik.
.
