Húszezer forint értékű internetes hirdetési lehetőséget ajándékoz az Invitel azoknak a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), amelyek nála kötnek szerződést az internet-hozzáférésre. Az akció sikerességét azonban erősen korlátozza, hogy a kis és közepes hazai cégek jó részének nincs is honlapja. A kupont így fel sem tudja használni, hiszen milyen online hirdetés az, amelyre kattintva nem is lehet eljutni a hirdető honlapjára?
Barkács
A Publicus Research idei felmérése szerint a kkv-k mintegy kétharmada rendelkezik saját honlappal, és csak ezek egyötöde frissíti azt rendszeresen (a részletesebb eredményeket lásd külön). A szektorra jellemző az „elég, ha csak fent vagyunk a neten” típusú hozzáállás, így gyakran a tulajdonos-ügyvezetők tinédzser szomszédja, vagy a számítógépguru unokaöcs „dobja össze” a céges oldalt. Juhász Viktor, az informatikai tanácsadással és szolgáltatással foglalkozó iSolutions Kft. ügyvezetője szerint vidéken a gyérebb online jelenlét mellett az átlagosnál is nagyobb a „házilag barkácsolt” oldalak aránya. „A nem frissülő honlapok értelme eleve megkérdőjelezhető, akár árthatnak is, ahelyett hogy vásárlókat szereznének a cégeknek” – mondja Pulai András, a Publicus Research vezetője.
Netes arányok
A Publicus Research idei megkérdezésére 583 kis- és középvállalkozás vezetője válaszolt. A főbb megállapítások:
87% rendelkezik internetes hozzáféréssel a hazai kkv-k közül
75% saját domain-nevet is regisztrált, ezek egy része azonban nem aktív
68% dicsekedhet csupán saját honlappal a teljes mezőnyből
38% csak a honlap-ellátottság a 10 millió forintnál kisebb éves bevételű cégeknél
84% elsősorban tájékoztatásra használja vállalati weblapját
38% igyekszik csupán új ügyfeleket is szerezni a világhálón való megjelenésen keresztül
20% esetében mondható csak el, hogy a weblap az üzleti folyamat integrált része
Nem macerás
Sokszor a honlappal járó pluszmunka, illetve a hozzáértés hiánya eleve elrettenti a kkv-vezetőket az újítástól. Gál Kristóf, a weblapkészítéssel is foglalkozó Primodesign Bt. ügyvezetője számtalanszor tapasztalja, hogy kisebb ügyfeleiknél nincs senki, aki a saját weboldal fenntartásával kapcsolatos minimális feladatokat – például a hírek vagy az árlisták rendszeres frissítését – elvégezné. Pedig viszonylag kis ráfordítással olyan rendszerek alakíthatók ki, amelyek „karbantartása” nem igényel nagyobb tudást, mint egy szövegszerkesztő használata.
A Haas & Czjzek Porcelán-, Üveg- és Díszműáru Kereskedelmi Kft.-nél ez fontos szempont volt. „A fejlesztő partner olyan egyszerű kezelőfelületet alakított ki nekünk, amelynek segítségével programozási ismeretek nélkül is tudjuk menedzselni a tartalmat” – mondja Birkás Szabolcs ügyvezető.
Csak akarni kell
Azok a cégek, amelyek pedig még ilyen kiadásokat sem engedhetnek meg maguknak, fordulhatnak az ingyenes, vagy minimális összegért igénybe vehető online honlapkészítő szolgáltatásokhoz. Számos ilyen létezik, gyakorta a tárhely-szolgáltatók „extra” lehetőségeként. Ilyen például az Oldal.biz, vagy az Eoldal.hu (ez utóbbit a Figyelőt is kiadó Sanoma Budapest Zrt. működteti), amelyek segítségével egyénileg, sablonok igénybevételével lehet weblapokat gyorsan kialakítani. Ilyenkor azonban kiemelten kell figyelni a testre szabásra, vagyis arra, hogy a végeredmény a lehetőségekhez mérten a lehető legjobban passzoljon a cég igényeihez.
Tudatosság
Egy jól működő netes koncepció versenyelőnyt hozhat a legkisebb cégeknek is. A SEED alapítvány egy tanulmánya a kisvállalkozások sikerkritériumai között említi az internetes jelenlétet, feltéve, hogy a használat tudatos. Erre szolgál jó példaként az egyebek mellett kerékpárokat és konyhai elektromos készülékeket forgalmazó Avex Kft. „Nagyon fontos, hogy az internetes értékesítést is a vállalat stratégiájához illesszük. Az ad hoc jelenlétnek nem sok értelme van” – hívja fel a figyelmet Purnhauser Dénes ügyvezető. A cégnél 12 honlapot működtetnek, mindegyik tevékenységüknek külön oldalt szentelve.
„Nem érdemes három raktáron lévő pólót kitenni egy online áruházba – hoz egyszerű példát Purnhauser –, hiszen a rajta elérhető profit nem fedezi a fotózás és a digitalizálás költségeit sem.”
