Nincs még vége a válságnak – ebben biztosak lehetünk, de ha részvénypiaci kisbefektetőkkel beszélgetünk, ma már nem csak olyan történetekkel lehet találkozni, amikor valaki keseregve meséli, hogy milyen, ma már magasnak számító OTP-árfolyam mellett szállt be, és bukott egy méreteset. Már olyan kisrészvényest is lelhetünk, aki a március eleji 1300-1400 forintos mélypontról százszázalékos áremelkedést ért el.
Hasonlóképpen pattantak vissza az emblematikus cseh, orosz, kazah részvények árfolyamai is. Hogyan kell mindezt értékelni? Már felfelé tartunk, vagy jönnek még kellemetlen meglepetések? Elöljáróban annyit érdemes rögzíteni, hogy az elemzők zöme ezt az áremelkedést még tipikus bear-market hossznak tartja.
Vagyis egy alapvetően eső piac átmeneti korrekciójának. És bár az általunk kiemelt 12 pont közül a többségnél talán már több a pozitív kilábalási jel a világgazdaságban, de Magyarországon az év első felében még a nagy felvevőpiacaink recessziójával, míg az év második felében saját megszorító csomagunk keresletcsökkentő hatásával fogunk küzdeni. Nézzük minek is örülhetünk már, és mire érdemes figyelni a közeljövőben!
1. Ipari termelési adatok
A világgazdaság globális állapotáról a legjobb indikátorok az ipari termelés mutatói. Hiszen a válság két fő problémája egyaránt mérhető vele: a kereslethiány és a hitelhiány okozta nehézségek is. A gyártók ugyanis közvetlenül érzékelik, hogy vevőik mennyi terméket rendelnek, vásárolnak, és ehhez igazítják a termelésüket.
mit vár a bessz-guru
Nouriel Roubini (New York University), aki rendkívül pesszimista, ám később igaznak bizonyuló jóslataival lett világhírű, még elhúzódó, két–két és fél éves recessziót és tőkepiaci válságot vár. Blogjában deklarálja, hogy nem permanensen pesszimista, sőt ma már úgy érzi, hogy a világgazdaság az L-alakzatból az U-alakzatba jutott, ami a gazdasági mutatók alakulására utal.
Szerinte a kilábalás sorrendje így következik majd be: egyre több kedvező makroökonómiai hír nyugtatja a piacokat, a reálgazdasági vállalatok közül az életképesek már javuló riportokat prezentálnak, a pénzügyi szektor stabilizációjáról is érkeznek hírek. A bankközi piac stabillá válik, használ a sok megkapott pluszlikviditás, garancia. Roubini szerint mindez akkor is fordulathoz vezethet, ha a hitelpiac még sokáig nem stabilizálódik, és valóban recesszió jön, vállalati csődcunamival.
Ha a vállalati szektor is érdemben megtisztult, akkor kezdik majd el a bankok a jobb minőségű hiteleket óvatosan folyósítani. A részvénypiacon Roubini szerint nem várható gyors, egyirányú rally, sokkal inkább hullámokat vár.
Ha pedig a vállalat forgóeszköz-finanszírozás hiányában képtelen gyártani, akkor ez is megmutatkozik az ipari termelés csökkenésében. Bár a mutatók alapján nincsen okunk túl nagy optimizmusra, hiszen nemcsak térségünk országaiban, de Németországban is láthattunk a bázishoz képest 20-25 százalékos visszaesésről, vagyis a termelés negyedének eltűnéséről adatokat, de az már biztató, hogy az amerikai, illetve a legtöbb nyugat-európai adat, – bár még mindig negatív, de – százalékos csökkenése már sokkal alacsonyabb, mint 2008 végén – 2009 legelején.
2. Nyersanyagárak
A nyersanyagok drágulása is igen gyorsan és határozottan jelzi majd a kereslet emelkedését. Nos, az alapanyagoknál kicsit csalóka a kép, hiszen éppen a legfontosabb nyersanyag, az olaj még nem drágult érdemben. 50 dollár körüli hordónkénti ára ugyan 20 százalékkal magasabb, mint az év elején, de még nagyon messze vagyunk a korábbi, jóval 100 dollár feletti szintektől. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy rengeteg, szintén fontos nyersanyag, így más energiacélú alapanyagok, valamint a nikkel, a réz, a palládium, az alumínium már érdemben felfelé korrigált.
3. Rossz hírek a bankokról
Egzaktul nem mérhető, de vélhetően minden hírfogyasztó érzékeli, hogy ugyan még mindig jönnek a hírek az újabb és újabb bankmentésekről, állami beavatkozásokról, de tavaly októberhez képest sokkal kevesebb a segítségre szoruló, a megroggyanó pénzügyi intézményről szóló tudósítás. Rejtett aknák még biztosan vannak, de a piac azért már abban bízik, hogy a legmérgezőbb eszközöktől talán már sikerült megtisztítani a bankok könyveit.
4. A nemzetközi kereskedelem fejlődése
A világgazdasági krízis igazi súlyát jól jelezte, hogy egy olyan mutató is képes volt visszaesni, amely a nagy gazdasági világválság óta még akkor is folyamatosan intenzíven nőtt, amikor a kisebb recessziós időszakokban a GDP visszaesett. Bár 2009-ben az elemzők a globális világkereskedelem reálértékének csökkenését várják, pozitív üzenet lesz, ha az év második felében már hónapról, hónapra újból nő a világkereskedelmi forgalom.
5. Raktárkészletek
Örülni még szintén nem lehet a jelenlegi szinteknek, de figyelni már nagyon érdemes, a vállalati raktárkészletekről szóló, elsősorban amerikai mutatókat. Ezekben is vannak már biztató jelek, a válság elején gyorsan növekvő készletek bizonyos gyártóknál már apadtak. Ami vagy a kereslet élénkülését, vagy legalábbis a gyártók rugalmas, kereslethez igazított termelését jelzi. Jó hír, hogy az Egyesült Államokban a kiskereskedelmi értékesítések már nőnek és az üzleti készletállományok apadnak.
6. Amerikai ingatlanárak
Egyes vélemények, például Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató szerint, ahogyan a világválság konkrét kiindulópontja az amerikai ingatlanpiaci árak eséséhez köthető, úgy a válság végét is majd az jelzi, ha végre felfelé lépegetnek az árak, vagy legalább megáll az árzuhanás. Ő ezt inkább 2010-re teszi. Mások szerint azonban ebben nem lehet egyelőre bízni, még nagyon messze van az a világ, hogy az emberek elkezdjenek amerikai ingatlanokat vásárolni és újra felfelé húzzák az árakat. Mindenesetre az amerikai ingatlanpiacról sok mutatót lehet figyelni, kiadott új építési engedélyek, új lakásépítések, lakáspiaci árindexek, ezek még nem jelzik a fordulatot.
7. Bázishatás
Önmagában is pozitív hangulatot okozhat, hogy mivel sok gazdasági szegmensben, részvénypiacon, nyersanyagpiacon nagyon gyorsan szakadtak a mutatók, az árak, most az alacsony szintekhez képest már optimizmusra okot adó növekvő adatokat közölnek. Ha egy 5 százalékos volumennövekedést egy időszakkal korábban 40 százalékos esés előzött meg, az önmagában ugyan nem örömteli, de hangulati hatása lehet, hogy egyre több lesz a pozitív változásmutató.
8. Hitelpiacok helyzete
Talán a legnagyobb talány, vagy éppen eddig a legnegatívabb mutató a hitelkihelyezések, elsősorban a vállalati hitelkihelyezések alakulása. Az állam görcsösen igyekszik beavatkozni, de amíg a racionális kereskedelmi banki tevékenység a kockázatoktól való távol maradás, addig igen nehéz a vállalati hitelek volumenének emelése. Ha e fronton pozitív változásról jelennének meg adatok, igen gyorsan javulhatna a gazdasági világkép.
9. Mentőprogramok eredményei
Rengeteg adófizetői pénz ment és megy el a gazdaságok élénkítésére, a bankok megmentésére, olykor reprivatizálására. Ha ezek eredményesek lesznek, ha nem érkeznek információk a megsegített bankok újabb és újabb tőkeigényéről, ha van remény, hogy a nagy beavatkozás segít megtartani a világgazdaság vázát, akkor az nagyon erős pozitív jel lesz.
Más kérdés, hogy ez nem köthető konkrét adatközlésekhez, bejelentésekhez, de a befektetők pontosan fogják érezni, ha nem sikeresek a csomagok. Bizalmi és konjunktúraindexekkel azért lehet mérni, hogy mit gondol éppen a világ. A legismertebbek a Michigan Fogyasztói Bizalmi Index, a Philadelphia FED Konjunktúra Index, de nyilván sokat elárul az új munkanélküliekre vagy az összes álláskeresőre vonatkozó adatok globális alakulása is.
10. Kockázati árak
Rengeteg kockázati felár jelez bizonytalanságot a világgazdaságban. Milyen prémiummal kapnak a vállalatok hiteleket, mennyire árazzák a megfelelő CDS-piacokon egyes országok államcsődjét? A hektikus időszakokhoz képest általános kockázatifelár-apadás tapasztalható, ami mindenképpen pozitív üzenet, hiszen nevének megfelelően azt jelzi, hogy a globális gazdaság kockázatai csökkennének.
11. Short-állományok
Az amerikai intézményi befektetőknek részvényre lebontva közölniük kell, hogy adott részvényből éppen mennyit shortolnak, azaz hány kölcsönkért részvényt adtak el. Amikor az érték intenzíven nő, akkor egyrészt látszik, hogy a befektetők pesszimisták, azaz eladással szeretnének profitot elérni, másrészt az is látható, hogy hamarosan igen sok kölcsönkért és eladott részvényt kell visszavásárolniuk, ami nagy keresletet és ezért árfelhajtást kódol. Április elején már több részvénynél is csökkent a short-állomány, ami pozitív hangulatváltozás tanúbizonysága lehet.
12. A változékonyság
Rendkívül sokat elárul a piacok bizonytalanságáról, a pesszimizmusról a piacok változékonysága (volatilitása). Az S&P 500 amerikai részvények volatilitásmutatója, a VIX, vagy ahogy nevezni szokták a félelemindex a békeidők 20-as értékéről tavaly októberben a legnegatívabb hangulat idején a 80-as értékig erősödött. A magas érték itt a befektetők csökkenő kockázatvállalási hajlandóságát mutatja. Ugyan még messze vagyunk a „nyugalmi” értékektől, de a 40-ig korrigált index jelzi, kevésbé remegnek már a befektetői kezek.
