Európához kötve
Senkinek nincs kétsége afelől, hogy jövőre csökken a magyar gazdaság teljesítménye. Az is valószínű, hogy az első két negyedévről jönnek majd a sokkoló KSH-adatok, a második félévben pedig viszonylagos konszolidáció következik.
Az előrejelzést alkotók közül Simor András kimondottan derűlátónak tűnik: a jegybankelnök december 10-én az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt azt mondta: 1 százaléknál kisebb lesz a GDP-csökkenés mértéke. A kormány költségvetési számainak készítésekor pesszimistának számító, 1 százalékos zsugorodási prognózisa már optimista, a piac 2,5 százalékos visszaesésre számít.
Ha az idei, harmadik negyedéves növekedési adatokból „levesszük” a mezőgazdaság teljesítményét (amely a gyenge bázis és a rekordtermés miatt megismételhetetlenül jó volt), akkor 1,2 százalékkal csökkent volna a GDP – mondta a FigyelőNetnek Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője az ipar és a kivitel mélyrepülésének mértékét érzékeltetve.
Mi 2,5 százalékos GDP-csökkenésre számítunk, de borúlátó előrejelzések szerint a német gazdasági visszaesés akár 4 százalékos is lehet; akkor nálunk is mélyebb lesz a recesszió – csatlakozott kollégájához Kovács Mátyás, a Raiffeisen szakértője.
Nincs mozgástér
A trendeken a kormányzati gazdaságpolitika érdemben nem tud változtatni – értettek egyet a közgazdászok. Az IMF-hitelkeret és a kis- és középvállalatok megmentésére bejelentett intézkedések (hitelgaranciák, kedvezményes kölcsönök) jelentették nagyjából a kabinet mozgásterét – vélte Sörös Csaba, aki szerint a cégek legfeljebb a fokozatos jegybanki kamatcsökkentésnek örülhetnek, amely olcsóbbá teszi a hitelhez jutást; az elemző egyébként arra számít, hogy 2009 végére 7 százalékosra csökken az irányadó ráta.
Kovács Mátyás arra hívta fel figyelmünket, hogy a kormányzati gazdaságpolitika célja továbbra is a deficitmérséklés, így gazdaságélénkítésre nem költhet a kabinet.
Visszajöhet a pénzügyi krízis?
A pénzügyi piacok stabilnak tűnnek, de ez mesterséges állapot: az államkötvény-kibocsátás október óta szünetel, azóta 1000 milliárd forinttal csökkent a külföldiek kezében lévő állomány – mondta Sörös Csaba.
Az elemző szerint a kibocsátás tavaszi elindulásakor derül csak ki, hogy visszatérnek-e a befektetők, vagyis helyreáll-e tényleg a piacon a gazdasággal szembeni bizalom – vélte a közgazdász.
Kevéske öröm is lesz
Mindenképp pozitívum, hogy a válság és a magas bázis miatt érezhetően csökken az infláció, vagyis pénzünk vásárlóértéke alig romlik 2009-ben. A jövő évi prognózisok közül a kormányé a legmagasabb 4,5 százalékkal, de azt Veres János sem tartja már irányadónak: a pénzügyminiszter a Figyelőnek úgy nyilatkozott, hogy a büdzsé készítésekor nagyon gyenge forinttal voltak kénytelenek számolni – akkor olyan volt a kurzus.
A piac itt derűlátóbb a gazdaságkutatóknál és a jegybanknál is, gyakorlatilag biztosra veszik, hogy jövőre teljesül az MNB középtávú inflációs célja, a drágulás üteme 3 százalék alatt marad – a Raiffeisen 2,6, a Takarékbank 2,75 százalékos adatra számít.
Szintén jó hír, hogy a 2,6 százalékos hiánycél tarthatónak tűnik, így jövő év végén elérhető közelségbe kerül az eurózóna előszobája, vagyis az ERM II. árfolyamrendszer.
Az FN által megkérdezett közgazdászok abban is egyetértettek, hogy a sokkoló prognózisok versenye befejeződött (októberben 3 százalék körüli 2009-es növekedést valószínűsített minden előrejelzés-készítő, az adat decemberre -3 százalék körülire zsugorodott). A gazdaság elemzésével foglalkozók tehát már tudják, hol is lesz a mélypont.
