A cikk szerzője – német konzervatív napilap politikai elemzője, Georg Paul Hefty szerint – a kialakult helyzetnek nem csupán az az oka, hogy a nemzetközi pénzügyi válság csökkentette a „gátlásküszöböt”, hanem az ok abban is rejlik, hogy az országnak sok sebezhető pontja van.
Tévesen reagáltunk mindenre
Magyarországot – fogalmazott a cikkíró – már a fordulat évében, 1989-ben egy nagy félreértés vetette vissza. Ez pedig az volt, hogy a beruházásokra kész nyugat-európaiak és amerikaiak az országot kelet-európainak tekintették, noha már közép-európai volt. A magyarok azonban minderre hasonlóan tévesen reagáltak, s lakástulajdont igyekeztek szerezni, ahelyett, hogy üzemi tulajdonra törekedtek volna. Ezáltal pedig elmulasztották azt, hogy biztosítsák az őket megillető részesedést a „népi vagyon” felosztásában. Azóta azonban az újság szerint a lakosság széles rétegei a kialakult viszonyok áldozatainak érzik magukat.
Hefty szerint a „majdnem csőd” által okozott sokk sem elegendő az ellentétek legyőzésére. Orbán számára ugyanis túl nagyok a kilátások a 2010-es parlamenti választások megnyerésére ahhoz, hogy kompromisszumra vagy akár még konszenzusra törekedjen a válság leküzdése, illetve a valutaalap, valamint az EU által szabott feltételek teljesítése érdekében – fogalmazott a cikkíró, hozzátéve: az Orbán-tábor azt akarja, hogy a népi harag tovább főjön.
Hiányzik az összefogás
A német konzervatív napilap szerint amennyiben az ország belekezd a segély feltételéül szabott konszolidálási programba, a reáljövedelmek nem csak a közszolgálatban dolgozók esetében csökkenek majd erőteljesen. Mivel a magyarok eddig is lehetőségeiken felül éltek, most a recesszióval aligha tudnak majd szembeszállni. Azonban mégsem az ezzel kapcsolatos vita fogja meghatározni a jövőt, hanem a kollektív tudat a válság végén – fogalmazott Hefty, aki szerint előre látható: a lakosság ismét áldozatnak érzi majd magát, ahelyett, hogy büszkén összefogna egy nagy veszély elhárítása érdekében.
