“Folytatjuk az erőteljes erőfeszítéseket és bármilyen szükséges lépést megteszünk a pénzügyi rendszer stabilizálására” – szögezi le a kétnapos tanácskozás végén elfogadott közös közlemény.
Új irányvonalak kellenek
A globális pénzügyi válságról rendezett első világértekezleten a mintegy kéttucatnyi állam- és kormányfő vett részt, akik vállalták: megbízzák pénzügyminisztereiket, dolgozzák ki, milyen eszközökkel lehet javítani a pénzügyi piacok szabályozásán és működésén.
Fotó: MTI/EPA
A megállapodás szerint a világ vezetőinek március végéig el kell készíteniük az új irányvonalakat, amelyeket aztán a következő, áprilisban megrendezendő pénzügyi világcsúcson vitatnak meg, ahol már az új amerikai elnök, Barack Obama is részt vehet. Az áprilisi értekezlet helyét nem rögzíti a dokumentum, korábbi információk szerint Londonban, Párizsban vagy Tokióban tartanák.
“Le kell fektetnünk a reform alapjait annak érdekében, hogy ne következzen be újra a mostanihoz hasonló globális válság” – olvasható a közleményben.
Az azonnal végrehajtandó lépések között szerepel a kommünikében: az országok bármilyen szükséges további lépést megtesznek a pénzügyi rendszer stabilizálására; elismerik a monetáris politika fontosságát a helyi viszonyok szerint; pénzügyi intézkedéseket hoznak a belföldi kereslet fokozására; segítik a feltörekvő és fejlődő országokat, hogy pénzeszközökhöz jussanak a nehéz feltételek között. Kiemelt szerep jut a válságkezelésben a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak, ez utóbbit és más nemzetközi fejlesztési bankokat a fejlődő nemzetek támogatására ösztönzik.
A G20-csúcson elfogadott, már előzetesen ismertetett megállapodás két részből áll. Az első, ötoldalas elvi fejezet felhívást tartalmaz a kormányok felé, hogy tegyenek erőfeszítéseket a nemzeti gazdaságok fellendítésére. Ezenkívül szerepel benne a pénzügyi rendszerek nemzetközi szabályozásában való együttműködés, a globális szervezetek reformja a segítségre szoruló országok támogatására, valamint a protekcionizmus elutasítása.
Konkrét javaslatokat kell kidolgozni
A megállapodás részletezi: a pénzügyminisztereknek a jelenlegihez hasonló váratlan globális válságok elkerülésére konkrét javaslatokat kell tenniük a nemzetközi könyvelési előírások kiigazítására. Hatékonyabb szabályokra van szükség a vállalati eszközök értékelésére, hiszen részben ez a hiányosság vezetett a mostani pénzügyi krízishez. A dokumentum szerint minden pénzügyi piac, termék és résztvevő szabályozására és felügyeletére van szükség. A megállapodásban szerepel a spekulatív fedezeti alapok, valamint a származékos pénzügyi termékek szabályozásának szigorítása is.
A megállapodás második, szintén ötoldalas fele a tulajdonképpeni akcióterv. Ez intézkedéseket tartalmaz az átláthatóság és a felelősségi viszonyok fokozására, a szabályozás javítására, továbbá a piacok megbízhatóságának, a nemzetközi együttműködésnek és a nemzetközi szervezetek reformjának erősítésére. Középtávon ez egyebek mellett a hitelminősítő intézetek szabályozását jelenti.
A G20-találkozó színhelyétől, a belvárosi Nemzeti Építészeti Múzeumtól nem messze tüntetők egy kisebb csoportja vonult fel olyan feliratú táblákkal, mint: “Pénzt az embereknek, ne a kapzsi bankároknak”, “Pénzt a munkahelyekhez, ne a háborúhoz és megszálláshoz”. A város több pontján több százfős tömegek tüntettek a háború ellen, Tibet függetlensége mellett és egyéb kérdésekben. A korábbi évek nagy tüntetései után a rendőrség szinte az egész belvárost lezárta az utóbbi két napban, de beszámolók szerint a csúcstalálkozó nem váltott ki nagy tiltakozáshullámot.
