Megfelelően kezelte a magyar kormány a válságot? Ha Ön most lenne pénzügyminiszter, mit tett volna másképp?
A rövid távú válságkezelés nem a rendszerek átalakításának az időszaka, ilyenkor üzembe kell helyezni a fűnyírót. Amit a túlélés érdekében meg lehetett tenni, azt úgy gondolom, a kormány megtette.
Tegyük fel, hogy túl vagyunk a gyors válságkezelésen. Mit tenne ezután?
Jövőre még valószínűleg a kríziskezelésre kell koncentrálni. A következő években pedig bravúrt kell végrehajtanunk: meg kell tennünk mindazt, amit az elmúlt tíz évben elhalasztottunk, s ismét növekedési pályára kell állítanunk a gazdaságot. Ehhez pedig nem elég, hogy jó koncepcióink legyenek a nagy ellátórendszerek átalakításáról – megjegyzem, momentán ilyenünk sincs –, de az átalakításhoz kormányoktól független, széles társadalmi konszenzusra is szükség lesz.
Milyen sorrendet javasolna a nagy elosztási rendszerek átalakításakor?
Addig halogattuk, amíg már nem sok választásunk maradt. Nem lehet fenntartani az egészségügyi és a nyugdíjrendszert, hozzá kell nyúlni a szociális ellátáshoz, az oktatáshoz és a közigazgatási rendszerhez is. Legalább 10 százalékkal kell csökkentenünk az újraelosztást ahhoz, hogy be tudjon indulni a növekedés,
2009-re kell kidolgoznunk az új, hároméves konvergenciaprogramot, s annak mentén, 2012. január elsején bevezethetjük az eurót. Ez csak igen optimista forgatókönyv alapján teljesülhet, de a válság talán segíteni fog abban, hogy felgyorsuljanak az események – mondta a Figyelő csütörtökön megjelenő számnak adott interjújában Békesi László.
(A Figyelő csütörtöki számában megjelenő beszélgetésből kiderül az is, milyen részletesebb reformterveket pártolna a volt pénzügyminiszter; megtudhatja azt is, miért tartja őrületnek az euró azonnali bevezetését Békesi László, és miért egyedül a magyar gazdaság zsugorodik a térségben.)
