Az újság kifejtette, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) több országgal is tárgyal rendkívüli kölcsönök folyósításáról a bajba jutott gazdaságok stabilizálása érdekében.
A fenyegetett országok sora napról napra bővül, már olyan, korábban szilárd helyzetű felzárkózó gazdaságok is bajba jutottak, mint Brazília, Dél-Afrika és Törökország. Ezek az országok járulékos károk elszenvedői abban a válságban, amelyet a nem elsőrendű amerikai jelzáloghitelek kockázatának nemzetközi szétterítése okozott.
Megelőzni a krízis új szakaszát
Bármekkora is az IMF-hitelnyújtás összege – az intézmény segítségét központi bankok kölcsönei egészíthetik ki -, ez a legnagyobb, nemzetközileg összehangolt lépés a krízis új, bizonytalan és veszélyes szakaszának megelőzésére.
Az amerikai és nyugat-európai bankoktól eltérően a felzárkózó államok pénzintézetei csak kevés olyan, jelzálogalapú papírt vásároltak, amelyek megrendítették a pénzügyi rendszert. De a bankhitelek apadásával a hitelszűke keményen lesújtott a felzárkózó piacokra is. Az említett országokon kívül bajba került Oroszország, Ukrajna, Pakisztán, Argentína, Izland, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária.
Amerikai szakértők figyelmeztetnek: ez a jelenség visszaüthet az Egyesült Államokra, amelynek az említett államok közül több jelentős kereskedelmi partnere, és az amerikai export visszaeshet.
Korai áldozatok vagyunk
A lap szerint a korai áldozatok egyike Magyarország, ahol nemcsak a vállalatok, hanem a magánszemélyek devizaadóssága is jelentős. – Nem voltunk nyilvánvaló célpont – mondta a lapnak Bod Péter Ákos volt MNB-elnök, hozzátéve: korábban nem lehetett látni komolyabb gondokat Magyarország gazdasági kilátásait illetően. – Most viszont egyfajta pánik tört ki – állapította meg.
A The New York Times által idézett közgazdászok szerint a devizahitelek elapadása veszélyes, egészséges gazdaságoknál jelentkezhetnek zavarok: először csak likviditási, hosszabb távon akár fizetőképességi problémák keletkeznek.
A lap kitért arra, hogy Magyarország 5 milliárd eurós kerethez jutott az Európai Központi Banktól. Ezenkívül vonakodását leküzdve – akárcsak Izland, Pakisztán, Fehéroroszország és Ukrajna – tárgyalásokat kezdett rendkívüli készenléti hitelekről az IMF-fel, miután a nemzetközi pénzintézet tíz napja “technikai és pénzügyi segítséget” helyezett kilátásba. Az akkori nyilatkozatok szerint Magyarország csak utolsó eszközként folyamodna az IMF készenléti keretéhez, inkább annak lélektani hatásában bízik.
Egyáltalán nem örülök, hogy az IMF-től kell hitelt kérnünk – mondta Bod Péter Ákos, és hozzátette: korábban azt gondolta, az ő életében Magyarországnak erre már nem lesz szüksége.
