Miközben a globális pénzügyi válság leküzdésére hivatott mentőcsomagok költségeit közösen kell majd állnia a gazdaság összes szereplőjének, a megelőző fellendülés előnyei egyenlőtlenül oszlottak el – ismerteti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) elemzését a Világgazdaság.
A jelentés megállapítja, hogy a két évtizeden át tartó, tavaly véget ért fellendülés sokkal inkább kedvezett a magas, mint a közepes és alacsony jövedelmű csoportoknak.
A jövedelmi egyenlőtlenség emelkedésének egyik fő okaként az ILO a pénzügyi globalizációt nevezi meg. Ez a folyamat nem segítette a termelékenység és a foglalkoztatás világszintű bővülését, közben azonban fokozta a gazdasági instabilitást. Ennek árát pedig elsősorban az alacsonyabb jövedelmi csoportok fizetik meg.
A trendet az adórendszerek is erősítették, mivel az adózás az országok többségében kevésbé progresszívvé változott, és így kisebb mértékben alkalmas a gazdasági növekedésből származó előnyök újraelosztására.
A bérnövekedés visszafogásával szembesülve a családok egyre inkább eladósodtak, hogy finanszírozhassák az ingatlanvásárlásaikat, sőt, sok esetben még a fogyasztásukat is. Az eladósodás – amelyet a pénzügyi innovációk tettek lehetővé – sok országban fenntartotta a belső keresletet és a gazdasági növekedést. A válság azonban egyértelművé tette ennek a növekedési modellnek a korlátait – olvasható a Világgazdaság által ismertetett elemzésben.
