A liberális német napilap megállapította: ha a globális pénzügyi válság az országot ugyanolyan megsemmisítő módon sújtaná, mind Izlandot – „ahogy ezt vészmadarak sugallják” -, az okok Budapesten mindenesetre mások lennének, mint Reykjavíkban.
Izland prosperitása egyebek között a globális bankrendszer csalóka alapjain nyugodott. Magyarország érzékenysége ezzel szemben a szerkezeti reformok elmulasztásának és a nagy államadósságoknak a következménye, írta a lap.
A reformok részben azért torpantak meg, mert a magyarok változatlan érzelemmel ragaszkodnak a jóléti államhoz, írta a Süddeutsche Zeitung. A szociális juttatások Európában egyedülállónak számítanak, az infláció és a lefékeződött gazdasági növekedés azonban viszonylagossá teszi azokat. Eddig egyetlen politikusnak sem volt bátorsága változtatni a helyzeten.
A lefékeződés másik oka a lap szerint Gyurcsány Ferenc hitelképességének problémája. A neoliberális szocialista szerkezetében akarta megváltoztatni Magyarországot, 2006-ban azonban „végzetes módon” nyilvánosságra került egy titkos beszéd, amelyben Gyurcsány beismerte, hogy a választási kampány során hazudott a lakosságnak az állami pénzügyek helyzetéről, emlékeztetett a Süddeutsche Zeitung.
A beismeréssel azonban Gyurcsány valójában az egész politikai osztálynak a gulyáskommunista jóléti államba vetett hamis hitére is figyelmeztetett, írta a lap. Ha Magyarországon mégis az izlandi állapotok következnének be, az abból is fakadhat, hogy Gyurcsány „hazugságbeszédét” nem értették meg, hangsúlyozta a Süddeutsche Zeitung.
