A korábban hízlalt libamáj előállításával is foglalkozó Hungerit dolgozói elsősorban azt követelik az állatvédőktől, hogy haladéktalanul vegye le cégüket a német és osztrák áruházláncoknak küldött „feketelistáról”. A csongrádi feldolgozó a hízott libamáj előállítását, az állatvédő szervezet követeléseinek megfelelően szeptember 1-i hatállyal megszüntette, így úgy gondolják jogosan követelik a tiltó lista visszavonását a Négy Mancstól – mondta Péliné Gábos Zsuzsanna, a szentesi baromfifeldolgozó üzem szakszervezeti képviselője.
Független az állatvédőktől
A dolgozók lapvető célja a hízottlibavágás helyreállítása, ezzel a Hungeritnél ismét beindulhatna a májkészítés és exportálás, valamint a szeptember elején elbocsátott mintegy 200 dolgozó is újból munkába állhatna. A szentesi baromfifeldolgozó dolgozói a petíció mellé egy az ország több pontjáról összegyűjtött, több mint 8 ezer aláírást tartalmazó tiltakozó ívet is átadtak a Négy Mancs képviselőjének.
Gergely Zsófia, az állatvédő szervezet budapesti irodájának programvezetője a petíció átvétele után tárgyalásra hívta a Hungerit dolgozóinak képviselőit. A Hungerit Zrt. 200 dolgozójának elbocsátására az állatvédő szervezettől független gazdasági körülmények miatt volt szükség. Ezt támasztja alá, hogy a Négy Mancs kampányának 2006-os elindulása óta, csak most állt le a termelés a Hungeritnél – fejtette ki. A baromfifeldolgozó képviselői és az állatvédő szervezet programigazgatója a petíció átadása után úgy tűnt egyetértenek abban, hogy a mindenki számára elfogadható megoldás a baromfitermékek felcímkézése lenne.
Nem követeltek azonnali leállást
A Hungerit Zrt. szeptember elsején jelentette be, hogy leállította a hízottáru feldolgozását és az év végéig megválik kétszáz dolgozójától. A cég 30 országba exportálja termékeit, és bevételeinek 60 százaléka érkezik külföldi nagykereskedőktől. Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke korábban arról számolt be, hogy Magyarországon évente mintegy 2500-2600 tonna liba- és kacsamájat állítanak elő kényszeretetéssel, az ágazathoz pedig mintegy 2 milliárd forint bevétel és közel 5 ezer munkahely kapcsolódik.
A Négy Mancs pénteki közleménye szerint az alapítvány soha nem követelte a kényszertömés azonnali leállítását, hanem egy 10 éves átmenetet javasolt. Arra szeretnének megoldást találni, hogy a termelők ne csak holnap, de évek múlva is eladhassák árujukat a nyugati piacokon. Ezeken a helyeken ugyanis egyre kevésbé értékesíthetőek a nem megfelelő körülmények között tenyésztett állatokból készített termékek – áll a közleményben.
