Csak ültünk, teljesen megdöbbenve annak láttán, hogy nem emel a jegybank – tolmácsolta lapunknak a piac többségi véleményét Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn 8,50 százalékon tartotta irányadó kamatát, holott a piac szinte egységesen legalább 25 bázispont szigorítást várt volna.
Az elmúlt napokban sorra jöttek ki az inflációs szempontból kedvezőtlen hírek. Májusban a 12 havi ráta 7,0 százalékra emelkedett az áprilisi 6,6 százalék után, a bruttó bérek növekedési üteme 1,5 százalékponttal haladta meg az elemzői várakozásokat, s jegybanki oldalról is az inflációs kockázatokat hangsúlyozó nyilatkozatok hangzottak el. Egyetlen tényező hatott az infláció lassulása mellett: az euróval szemben a 240-es lélektani határon túl is erősödő forint.
Ez lehetett az a faktor, amely végül a tartásra bírta rá a jegybank monetáris tanácsa (MT) tagjainak többségét. Elemzői vélemények szerint az MNB szakértői stábja emelést javasolhatott az MT-nek, s maga Simor András jegybankelnök is erre szavazhatott (a voksolás részleteit július 11-én teszik közzé). Ha ez igaznak bizonyul, akkor közgazdászok szerint hitelességi problémák is adódhatnak a központi banknál. Óhatatlanul csökkenti ugyanis a jegybankelnök szavainak súlyát, ha nézetével ellentétes véleményt kell képviselnie.
Simor András. Csökkentené a jegybankelnök szavainak súlyát, ha kiderülne, hogy nézetével ellentétes véleményt kellett képviselnie. Fotó: MTI
Forinthatás
Ez a jelenlegi helyzetben már csak azért sem könnyű számára, mivel az MNB folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy rövid távú folyamatokra nem „lő”, a döntések hosszabb trendek figyelembe vételével születnek. A hétfői tartásról viszont sokan azt a következtetést vonták le, hogy az erős forint volt a háttérben. Márpedig a magyar fizetőeszköz jelenlegi erősödése sok mindennek mondható, csak hosszú távú trendnek nem. Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője szerint az MT tartásra szavazó tagjai inkább kivárásra hajlottak; megnéznék, tartós lesz-e az erős árfolyam. E szcenárió alapján, ha a forintnak nem sikerül az euróhoz képest a 240-es szint alatt megmaradnia, további kamatemelések várhatók.
Németh Dávid, az ING Bank szenior elemzője szintén elképzelhetőnek tartja, hogy ez a jelenség áll a meglepő tartás mögött. A hazai fizetőeszköz árfolyama az euróhoz képest a májusban megjelent inflációs jelentés óta nagyjából 10–15 százalékkal javult. Tízszázalékos erősödés pedig egy-másfél éves időtávon körülbelül 0,2 százalékpontot farag le az inflációból.
Ha az erős forintra bazírozva tartott a jegybank – várva, hogy folytatódik a folyamat –, könnyen lehet, hogy tévedett. Forián Szabó Gergely szerint a forint- és a kötvénypiac egyaránt kamatemelést árazott. Ennek elmaradása oda vezethet, hogy a forint gyengülésbe kezd, a befektetők az árfolyamon keresztül próbálják majd megrángatni a kamatot. „A jegybank mindig is igyekezett elkerülni ezt, ám a mostani döntés után ez nehezebb lesz” – állítja a közgazdász.
Egy másik szcenárió szerint az MT tagjai éppen azt akarták volna üzenni, hogy a jelenlegi forintkurzust már elég erősnek tekintik. Elemzők rámutatnak, hogy ez esetben is hiba volt nem emelni a kamatot. Az árfolyama érdemben nem reagált volna az emelésre – hiszen azt a befektetők már beárazták –, viszont demonstrálta volna a jegybank elkötelezettségét az inflációs célok teljesítése iránt. Márpedig erre elég nagy szükség volna. Közgazdászok egybehangzó véleménye szerint a 2009-es inflációs cél már elúszott, a jegybank immár arra figyel, hogy 2010 első felében megvalósuljon a 3 százalékos cél. Ezzel kapcsolatban viszont a piacnak és – a nemrég megjelent inflációs jelentése alapján – a jegybanknak is erős kétségei vannak.
Összekapart érvek
A hétfői tartás kedvezőtlen fogadtatását jelzik a döntés kommunikációját érintő kritikák is. „Az indokláson látszik, hogy nagyon nehezen hozták össze. Olyan, mintha írtak volna egy indoklást a 25 bázispontos kamatemelésre, majd hirtelen néhány félmondattal, összekapart érvekkel fordulna át az egész a tartás indoklásává” – mutat rá Forián Szabó Gergely.
Mindenesetre az MNB nyitva hagyta a kaput a további kamatemelések előtt. Németh Dávid szerint ebből a szempontból az augusztusi inflációs jelentés lehet kulcsfontosságú. Ha az abban szereplő előrejelzés emelkedik a korábbi 3,3 százalékhoz képest, szigorítás jöhet. S ennek elég nagy a valószínűsége, már csak a kőolaj drasztikus drágulása miatt is.
Paradox módon a költségvetés finanszírozása szempontjából sem jött jól a hétfői tartás. A hozamgörbe rövid oldalán a kamatemelés valószínűleg kiárazódik, így csökkenhetnek az állampapírhozamok. A hosszabb lejáratú kötvények esetében viszont a befektetők inflációs aggodalmai felhajthatják azok hozamait, márpedig az államadósság finanszírozása nagyrészt a hosszabb lejáratokon keresztül valósul meg.
