Gazdaság

Oroszország kijátszotta a Nabucco-tervet

Oroszország kijátszotta az Európai Unió gázvezetéktervét, a Nabuccót abban a versengésben, amelynek kimenetele nemcsak a kontinens energiaellátását, hanem a politikai befolyást is meghatározhatja évtizedekre - írta a hétfői The Wall Street Journal.

A Verdi-opera után elnevezett EU-projektet a bürokrácia
béklyózza, miközben a Kreml által támogatott elképzelés a Nyugatot zavarba ejtő
gyorsasággal és sikerrel halad előre – olvasható a Budapestről keltezett
elemzésben.

Az új gázforrásokat kereső Európát lerohanta Oroszország – fogalmazott Guy
Chazan, aki leszögezi: Moszkva nyerésre áll a gázvezetékversenyben. A szerző
szerint, míg a hidegháború idején az erőegyensúlyt az atomtöltetek számában
mérték, ma az energiapiacon folyik a küzdelem.

“Az oroszok egyszerűen sokkal gyorsabbak voltak” – idézte a vezető
amerikai gazdasági napilap Garamhegyi Ábelt, a gazdasági minisztérium
szakállamtitkárát.

A The Wall Street Journal szerint miközben az EU csökkenteni kívánja az orosz
gáztól való függőségét, az orosz Déli Áramlat tervének győzelmes előrehaladása
Vlagyimir Putyin volt elnök “állami irányítású kapitalizmusának”
erejét mutatja. Európa a konszenzust keresve a törvényekhez ragaszkodva a
versenyt részesítette előnyben, a Kreml és az orosz gázmonopólium, a Gazprom
viszont gyorsan és könyörtelenül tárgyalt.

A lap az álláspontjukat változtató országok között említi Magyarországot, amely
eredetileg támogatta a Nabuccót. Budapest 2007-re azonban már megkérdőjelezte a
terv üzleti életképességét és felemlegette, hogy Azerbajdzsán, a forrásország
nem demokrácia.

Az amerikai diplomácia tavasszal igyekezett meggyőzni a
magyarokat a gázforrások diverzifikálásának szükségességéről. Ezután Magyarország
visszatáncolt a Nabuccóhoz, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2007 szeptemberi
konferencián “teljes támogatásáról” biztosította a projektet. Mint
mondta, az Oroszországtól független források megtalálása a cél. Moszkva viszont
visszavágott, Putyin és képviselői bejárták Kelet-Európát. Megnyerték Bulgáriát
és Szerbiát tranzitországnak, megszerezték egy fontos ausztriai gázelosztó
felét, majd nyomást kezdtek gyakorolni Magyarországra, a Déli Áramlat hiányzó
láncszemére.

Garamhegyi Ábel szerint Budapest tudta, hogy ha elutasítják az orosz ajánlatot,
akkor Oroszország másik útvonalat keres. A lap szerint a képlet Magyarország
számára ez volt: ha nincs gázvezeték, nincs tranzitdíj sem. Az üzletről szóló
megállapodás a magyar ellenzék felháborodását és az Egyesült Államok dühét
váltotta ki. A lap végül Alekszandr Medvegyevet idézte. A Gazprom alelnöke azt
mondta, az orosz Déli Áramlat és Északi Áramlat programmal szembeni ellenállás
Európát energiaéhínségre ítéli, s ahogy a közmondás tartja, “nem lehet a
fülemülét tündérmesékkel etetni”.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik