Az elmúlt években tapasztalt 4 százalék körüli gazdasági növekedés illúzió volt, ugyanis csak az állami túlköltekezés tette lehetővé – fejtette ki Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében csütörtökön tartott konferencián Kovács Mihály András, a jegybank közgazdasági tanácsadója. Míg 2000-ig 6 százalék körüli folyó hiány volt a jellemző, 2000 után már nagyjából általában 8 százalékos – mondta a szakember.
A hiány fűtötte a gazdaságot
Ha nincs költségvetési lazítás, 2002-ben és 2003-ban a növekedés két százalék körülire lassult volna a jegybank munkatársai által elvégzett szimuláció szerint. Kovács Mihály András megjegyezte: a lazítás ugyan élénkíti a gazdaságot, de egy kis, nyitott gazdaság esetében – mint hazánk – jelentős részben inkább az importot élénkíti. A szakértő szerint a potenciális gazdasági növekedés 3-3,5 százalék.
Háromszázalékos növekedéssel 2030-ra Ausztria fejlettségének a felét érhetjük el, ha a fejlettség alatt az egy főre jutó GDP-t (bruttó hazai terméket) értjük, s az Ausztria növekedését 2 százalékosként feltételezzük. Négyszázalékos növekedéssel azonban elérhetnénk Ausztria fejlettségének több mint 60 százalékát – illusztrálta a számok mögötti tartalmat az előadó.
Jobb lesz az idei
Vértes András, a GKI igazgatója egyetértett azzal, hogy csökkent a potenciális gazdasági növekedés, de hangsúlyozta: ezen lehetséges változtatni. A szakemberek egyetértettek abban is, hogy tavalyi gyenge növekedési adat mögött egyedi tényezők állnak, például a rossz termés, vagy az állami megrendelések elapadásának hatása az építőiparra. A negatívan ható egyedi tényezők nélkül a jegybanki szakember szerint 2,5, a GKI igazgatója szerint 3 százalék lett volna a növekedés.
Mindkét szakember úgy vélte: az idei növekedési adat jóval kedvezőbb lesz a tavalyinál. Kovács Mihály András szerint már egy átlagos mezőgazdasági eredmény is 0,7 százalékpontot tehet hozzá a növekedési rátához, egy jó termés akár ennek a dupláját. Mindez nem változtat azonban azon – tett hozzá a közgazdász – hogy a trendet tekintve, hosszabb távon nem tudja Magyarország átlépni a 3-3,5 százalékos növekedési ütemet.
