A pályázó, miután értesítik, hogy megnyerte az összeget, belefog a kivitelezésbe, többnyire kölcsönhöz folyamodva beleinvesztálja a projektbe a szükséges akár több százmilliós összeget. Megvalósul a terv, elkészíti a pénzügyi elszámolást.
Aztán vár, mert arra nincs semmi garancia, hogy az állam mikor fizet. Átlagban ez az idő hat-nyolc hónap, de előfordul, hogy még ennél is többet kell várni.
Miért nem jön a pénz?
A kifizetésekkel kapcsolatban előfordulnak kisebb nagyobb késések, de sokat javult a rendszer – mondta FigyelőNetnek Várdai Enikő, az Árindex Kft. pályázati tanácsadója. A késések a hiánypótlásokkal kapcsolhatóak össze, amit a nyertestől az elkészített elszámolás beküldése után kérhetnek. 30 napon belül reagálnia kell a kiírónak.
Nem ritka azonban, hogy a 29. napon újabb hiánypótlási kérés érkezik, és ez így megy többször egymás után. Óva int azonban attól, hogy az időhúzásnak tűnő jelenséget azzal magyarázzuk, nincs meg a pénz, vagy nem akarják küldeni. Az biztos, hogy az EU az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)-hez szükséges részét, 75 százalékot hazánk rendelkezésére bocsátotta, legfeljebb a maradék 25 százalék lehet bizonytalan.
Regionális pályázatok részleteit ismerteti Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2007-ben. (MTI Fotó)
Az sem mindegy, hogy míg néhány évvel ezelőtt a gazdasági társaságok projektjeikhez 50 százalékos támogatást igényelhettek az EU-társfinanszírozott kiírásokon, ma már jellemzően csak 25-35 százalékot. – mondta Molnárka Gábor a Cooper Consulting Kft. ügyvezetője (s a FigyelőNet Pályázat blogjának bloggere). A lassú kifizetések és a vállalkozások likviditásbeli problémái miatt azonban a megvalósításhoz sokszor elengedhetetlen banki hitelt felvenni, amelynek további kamat- és járulékos költségei lehetnek.
Visszalépések?
Az eljárások lebonyolítási módja miatt, információk szerint visszalépések is történtek. Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) úgy tájékoztatott, hogy a visszalépés motivációját az NFÜ belső adatbázisa nem rögzíti, ilyen információik nincsenek – így nem tudják, hogy ilyen eset valóban megtörtént, illetve, hogy valóban a megvalósításra maradó rövid idő miatt lépett-e vissza az adott kedvezményezett.
Az NFÜ szerint nincs szó időhúzásról
Az időhúzás vádját sem fogadja el az NFÜ, ahogy írják: az időhúzás szándékosságot – ráadásul rossz szándékot feltételez, amit az NFÜ minden – a pályáztatási eljárásban résztvevő – szerve, közreműködő szervezete nevében visszautasít. Az uniós pályázatok egyik alapkonfliktusa az, hogy egyszerre kell gyorsnak és transzparensnek, biztonságosnak és szabályosnak lennie. Ezen szempontok egyensúlyának megtalálása egy tanulási folyamat része, de az NFÜ – épp a pályázói tapasztalatokból merítve – folyamatosan tesz mindegyikért: mind a gyorsaság, mind a közpénzek, EU-források nagyobb védelme érdekében.
Szabályszerűséggel a pályázót is védeni akarják, hogy ne kelljen visszafizetniük a megítélt támogatást – reflektáltak a felvetésekre.
Talált pénz
Egy neve mellőzését kérő nyomdai vállalkozás vezetője gyakorlott pályázónak számít, 2002-ben és 2004-ben több százmilliós beruházást realizáltak, amihez sikeresen nyertek el összesen hetvenmillió forintot. Azt mondja, az elnyert összeg amolyan talált pénz. Jobb, ha arra készül a pályázó, hogy saját erőből, és más források bevonásával, de egyedül oldja meg a beruházást.
Igaz, hogy 60-90 nap alatt elméletileg lehet számítani a hibátlan teljesítés után rendben elszámolt, visszaigazolt tételekre, de náluk egy év is eltelt, mire pénzükhöz jutottak, mondja a nyomdász. Pedig vállalkozásuk áldozott rá, hogy a felesleges köröket kikerüljék, pályázatírásra, és az elszámolások benyújtására is szakcéget kértek fel, mégsem mentek zökkenőmentesen a dolgok, a bankgaranciát pl. háromszor kellett benyújtaniuk – nem saját mulasztásuk miatt. Pályáznának most is, de túlzó elvárásnak tartják az előírt növekedési ütemet.
Nehezebb pályázni?
Kétségtelen, hogy 2007-től szigorodtak a pályázati feltételek. Hatalmas, ám véges összegekről van szó (2007-től nyolc évre nyolcezer milliárd forint), ezért a szűrőrendszert megfelelően kell felállítani – mondta Várdai Enikő.
Másrészt a feltételrendszer azzal, hogy szigorúbb, a korábbiakhoz képest jobban segíti a vállalkozásokat abban, hogy el tudják dönteni, valószínűleg megfelelnek-e a pályázaton, gazdasági paramétereik megfelelőek-e, reális-e beruházási elképzelésük, várható-e megtérülése.
Korábban a pályázó maga határozhatta meg üzleti tervében, milyen mértékű árbevétel növekedést tud a beruházás segítségével elérni, most ez az arány rögzített, kötelezően vállalandó tétel.
—-Nőni tudni kell—-
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) beruházási jellegű pályázatainál öt éven keresztül reál értéken évi 5-8 százalék közötti árbevétel növekedés vállalását írt elő (inflációval növelten 12-15 százalék) 2007-ben. Várdai Enikő hozzáteszi, 2008-ra pályázói, pályázatírói nyomásra könnyíttek a feltételeken.
Az 5 év csökkent 3 (egyes esetekben 2) évre az árbevétel növekedései vállalás pedig reálértéken 3-6 százalékra (inflációval növelten 10-13 százalékra). Könnyebbség az is, hogy tavaly az 5 millió forint feletti pályázatokhoz már kellett biztosíték, az idéntől viszont csak a 10 millió forint felettiekhez kell.
Visszatérve a növekedési kényszerre, a Cooper Consulting ügyfelei körében rendszeresen előfordul, hogy a potenciális pályázó cég emiatt lép vissza a pályázati kiíráson való indulástól. Molnárka Gábor szerint a kisebb árbevételű cégeknél nem jelent akkora problémát a kötelezvény, nagyobbaknál azonban az akár 15 százaléknyi növekedés is sokkal nagyobb tétel és egyben visszatartó erő a most jellemző beszűkült piac miatt.
Az NFÜ nem tapasztalja
A növekedési kényszer kritikájával kapcsolatban is kifejtette véleményét az NFÜ, ami szerint a társadalmi illetve szakmai partnerség különböző „fizikai” és virtuális fórumain az NFÜ igyekszik összegyűjteni és feldolgozni mind a sikertelenül pályázók, mind a kedvezményezettek tapasztalatait. Az eddigi tanulságok alapján ez a növkedéssel kapcsolatos problémafelvetés – az említések gyakorisága alapján – nem nevezhető a többségi véleményt tükrözőnek – írták.
Kezdők előnyben
Várdai Enikő szerint a vállalkozások életciklusától is függ, hogy jelenleg ki tudja vállalni a növekedést. A nemrégen kezdett, egyébként is lendületben, növekedésben lévő cégeknek nem jelent nehézséget reál értéken 4-5 százalékos árbevétel növekedés (ellenkező esetben valószínűleg nem is maradnának fenn).
A hanyatlás után újra lendületbe kerülő cégeknél szintén elérhető ilyen mértékű gyarapodás, továbbá az exportra termelők is vállalkoznak rá. Az érettség szakaszában lévő cégeknél azonban, amelyeknél az aktuális eredmény megtartása a cél, tényleg nem valószínűsíthető ilyen ütemű fejlődés vállalása.
Változó sebesség
A Cooper Consultingnál előfordult, hogy a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Programon (HEFOP) nyertes, oktatásra támogatást igénylő pályázó kénytelen volt visszalépni. Az elbírálás ugyanis olyan lassú volt, hogy csak néhány hónapja maradt volna a képzés lebonyolítására, amit így nem tudott vállalni. Ez azonban kirívó eset, mondja Molnárka Gábor.
Az elbírálásra Várdai Enikő nem mondaná, hogy lassú, sőt vannak nagyon jó tapasztalataik is ezen a téren, a gépberuházásra kiírt Gazdasági Operatív Program (GOP) és Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) A típusú pályázatoknál 3-4 hét alatt kihirdették a nyertest.
