Elképesztő európai rekordot állított be a szlovák gazdaság: az ország GDP-je a tavalyi utolsó negyedévben 14,3 százalékkal bővült éves összehasonlításban a statisztikai hivatal kedden közölt, végleges számai szerint. Így 2007-ben 10,4 százalékkal nőtt a szlovák gazdaság. Előzetesen a statisztikusok 14,1 százalékos negyedéves és 10,3 százalékos éves növekedési adatot közöltek.
Mindez azt is jelenti, hogy északi szomszédunk tavaly egy főre jutó GDP-ben lehagyta, az átlagfizetés vásárlóerejében vásárlóerő-paritáson mérve pedig beérte hazánkat.
A kiugró utolsó negyedéves növekedési adat leginkább egy adóváltozásnak köszönhető: a dohánytermékek jövedéki adójának januári emelése miatt az év végén az üzletek felvásárlásba kezdtek, és hatalmas készleteket halmoztak fel cigarettából. E nélkül a GDP 9,7 százalékkal nőtt volna 2007 utolsó negyedévében és 9,3 százalékkal az év egészében.
Az így is impozáns növekedés elsősorban az autóiparnak köszönhető: az ipari termelés ötödét és a kivitel negyedét a három szlovákiai autógyár adja.
Autógyártás kockázatok nélkül
Az országban működő három autógyár jóval a példaértékűként emlegetett 2004-es adóreform előtt döntött arról, hogy Szlovákiában épít üzemet – mondta lapunknak Túry Gábor, az akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének Szlovákiával és Csehországgal foglalkozó munkatársa. A kutató szerint döntésüket a Dzurinda-kormány 1998-as hatalomra kerülése és várható reformjai motiválták.
Az akkor elindított beruházások még nem pörögnek kapacitásuk maximumán, pedig idén a Volkswagen szlovákiai gyárában 250 ezer Polo, Touareg, Audi Q7 és Porsche Cayenne készül, a PSA Peugeot Citroen nagyszombati üzemében 180 ezer Peugeot 207-est gyártanak, míg a Kia zsolnai gyárában 150 ezer Sportage és C’eed gördül le a futószalagról. A szlovák autóipari szövetség adatai szerint jövőre 700 ezer, 2009-ben pedig már több mint egymillió autót gyártanak majd; az autóiparban foglalkoztatottak száma – a beszállítóknál dolgozókkal együtt – a mostani mintegy 70 ezerről 100 ezerre nő.
Jó stratégiai döntés volt az autógyártók Szlovákiába csábítása, még esetleges továbbköltözésük sem rengetné meg a gazdaságot – értékelte a számokat a FigyelőNetnek Túry Gábor.
A Szlovákia-szakértő felhívta a figyelmünket, hogy az országban az olcsóbb kisautótól a luxusautóig mindenféle járművet gyártanak, így a piaci kereslet változásaira gyorsan képes reagálni az autóipar.
A szocialista gyökerű nehézipar és hadiipar átalakult, most az autógyártók beszállítójaként működik, ráadásul rendkívül erős és jól illeszkedik a Brnótól Bécsen és Pozsonyon át Zsolnáig terjedő közép-európai beszállítói klaszterbe – mondta a kutató.
Mindezekért a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa arra számít, hogy középtávon, legalább 5 évig bizonyosan maradnak az autógyárak Szlovákiában, de ha majd esetleg még keletebbre költöznének, akkor is szükségük lesz jól beágyazott és bejáratott szlovák beszállítóik termékeire, esetleg a jól működő, versenyképes beszállítók könnyen találnak majd új autógyárakat.
Érzik is meg nem is a gazdagodást
A szlovák gazdaság mostani felfutását költségvetési konszolidáció, és a szegényebb rétegeket különösen sújtó államháztartási reform előzte meg.
A szegényeket megbüntették
A 20,5 százalékos munkanélküliségi ráta késztette 2003-ban adóreform meghirdetésére és a valódi magánosítás elindításra a Dzurinda-kormányt – írja tanulmányában Túry Gábor. A hatkulcsos adórendszer és a 21 féle adózási lehetőség helyett vezették be az egykulcsos adórendszert, 19 százalékos kulccsal. A változtatás a kiskeresetűeket rosszul érintette: megszűnt a 10 százalékos adókulcs, ráadásul a reform keretében a családok számára folyósított szociális segélyek összege kevesebb mint a felére csökkent. Ez ellen tiltakoztak 2005 februárjában a kelet-szlovákiai cigányok; éhséglázadásukat a hadsereg fojtotta el. Kérdésünkre Túry Gábor azt mondta: a mostani, példátlan növekedés sokkal inkább az autógyáraknak, mintsem az egyébként rendkívül hasznos adóreformnak köszönhető.
Tavaly 10 százalékkal nőttek a bérek 3 százaléknál alacsonyabb infláció mellett, így a gazdasági fellendülést a 2004-es megszorításokhoz képest érzi az átlagember is – mondta Túry Gábor.
A GfK kutatóintézet az Új Szó című lap által idézett felmérése szerint ennek ellenére a szlovák polgárok nem lehetnek elégedettek. Éves átlagbérük a 40 uniós ország között mindössze 27., a magyarok 600 euróval, a csehek pedig 800 euróval költhetnek többet egy évben, mint a Szlovákiában élők.
Tovább árnyalja a képet, hogy a fejlett ipar betelepülése csak Nyugat-Szlovákiára jellemző, keleten továbbra is óriási a munkanélküliség és nagy a szegénység.
Veszélyek alig vannak
A szlovák gazdasági növekedésre leginkább leselkedő veszély a túlzott bérkiáramlás, ami ronthatja az ország impozáns egyensúlyi mutatóit és érdemben növelheti az inflációt az euró 2009-es bevezetése előtt – vélte Túry Gábor. A kutató szerint az sem tesz feltétlenül jót a gazdaságnak, hogy a kormány „ül a babérokon”, vagyis nem folytatja a magánosítást és egyes társadalmi alrendszerek reformját. Túry a régió egyik kulcskérdésének tartja azt is, hogy miként biztosítható a szlovákiai ipari központok egyre növekvő energiakereslete.
Az OECD azt tanácsolja Szlovákiának, hogy a még mindig magas – januárban 10,4 százalékos – munkanélküliséget a fiatal nők és a középkorúak foglalkoztatását segítő programokkal mérsékeljék.
Ehhez képest gazdasági elemzők arra számítanak, hogy az autógyárak idén a második félévben már megtörő lendületét az LCD-tévék beinduló gyártása ellensúlyozhatja: a Samsung galántai gyára mellett Voderadyn is felfuttatja termelését, míg a Sony Nyitrán kezd tévégyártásba, a tervek szerint így idén 10 millió LCD-tévé készülhet az országban.
Az autógyártás lankadó lendülete és a tévégyártás beindulása együtt azt jelentheti, hogy az idei évet Szlovákia külkereskedelmi többlettel és 7,5-8 százalékos növekedéssel zárhatja.
