Teljes a bizonytalanság a Monetáris Tanács hétfői, kamatdöntő ülése előtt. A Reuters által megkérdezett 25 elemző közül 12 szerint a testület nem nyúl az alapkamathoz, 13-an viszont kamatemelést várnak: közülük egy elemző 50 bázispontos, 12 pedig 25 bázispontos szigorítást prognosztizál.
A lapunk által megkérdezett szakértők a kompromisszumos, 25 bázispontos kamatemelést tartanák a legrosszabb megoldásnak. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint ez olaj lenne a tűzre, mert azt jelezné, hogy a jegybankot a gyengülő forint gyorsan kamatemelésre készteti, így a nagy piaci szereplők játszadozni kezdenének a magyar központi bankkal.
„Radikális” megoldást javasol a Monetáris Tanács tagjainak Sarkadi Szabó Kornél is. A Cashline vezető elemzője szerint a 7,5 százalékos kamatszint tartása szigorú, a kamatemelés lehetőségére utaló kommentárral, vagy 50 bázispontos kamatemelés volna a jó megoldás.
Az MNB hitele a tét
Az utóbbi hetekben a forint sokszor és jelentősen gyengült, egy euróért a bankközi devizapiacon többször is csaknem 270 forintot adtak. A gyenge forint – főleg 100 dollár körüli olajárral együtt – jelentősen drágítja a forintban számított importot, ami az élelmiszerek drágulásával együtt már jelentős inflációs kockázatot jelent.
A Magyar Nemzeti Bank viszont inflációs célt követő monetáris politikát folytat, vagyis döntéseit a középtávú, 3 százalékos inflációs cél elérése érdekében hozza.
Ilyen erős inflációs nyomás mellett a jegybank közgazdászok egybehangzó értékelése szerit előbb utóbb valamiféle lépésre kényszerül hitelessége megvédése érdekében: vagy kamatot emel, bizonyítva, hogy az inflációs célkitűzést komolyan veszi, vagy változtat inflációs prognózisain, esetleg a középtávú inflációs célkitűzésén.
Baj vagy spekuláció?
A forint gyengülését az utóbbi hetekben sokkal inkább a magyar gazdaság sérülékenysége, mintsem a forint elleni spekuláció okozta – állítja Suppan Gergely. Az elemző szerint a majdnem lenullázódó növekedés és a magas szinten beragadó infláció nemcsak önmagában szomorú, hanem következményeiben is. A legrosszabb forgatókönyv szerint az európai konjunktúra visszaesése nyomán akár még a konvergencia-pályáról is letérhet a magyar gazdaság. Egyszerűbben fogalmazva: nulla növekedésről nem nagyon van hova visszaesni. Mindezt bizonyítja, hogy egyformán mozog a forint és a török deviza árfolyama.
Gondban lehet a jegybankelnök (Fotó: MTI)
A jegybanki kamatemelést spekulánsok akarják kikényszeríteni – hangzik az előbbi magyarázattal ellentétes piaci pletyka. Ezek szerint nagy befektetési bankok londoni központjában forinteladással gyengítik a magyar devizát, majd borúlátó elemzéseket közölnek, esetleg álhíreket terjesztenek a további gyengülés és a kamatemelés kikényszerítése érdekében.
Mindenesetre érdekes: a forint ellen már többször spekuláló JP Morgan szerdán közzétett elemzésében arról ír, hogy két 25 bázispontos kamatemelést akár egy újabb, 50 bázispontos emelés követhet, így a jegybanki alapkamat elérheti a 8,5 százalékot, és már ennyi is marad az év végéig; a bankház szerda előtt hivatalosan még kamatcsökkentést és 7 százalékos év végi alapkamatot jósolt. Az effajta „összeesküvés-elméletek” hívei szerint a sáveltörlésről, esetleg a miniszterelnök és a pénzügyminiszter lemondásáról szóló közelmúltbéli pletykákat is a spekulánsok találták ki és terjesztették.
Sarkadi Szabó Kornél úgy látja, hogy a forgatókönyvek keveréke valósulhatott meg az elmúlt napokban: a gyenge makrogazdasági adatokat és a vélhető spekulációt megfejelte, hogy több tőkebefektető kivonult az országból, ami tovább gyengítette a forintot.
Héják és galambok
A piaci bizonytalanságot növeli, hogy a Monetáris Tanácsban egyensúly van a szigorú pénzpolitikát követő héják és az enyhítésre hajló galambok között, olyannyira, hogy már két alkalommal is Simor András elnöki szavazata döntött a testület elé kerülő lehetőségek között – mondja Suppan. A Takarékbank elemzője szerint a Monetáris Tanács mostani tagjai közül egyértelműen a héjék közé sorolandó Kádár Béla, Kopits György, Király Júlia, Karvalits Ferenc és maga Simor András is.
A bizonytalanság további okaként nevezte meg az elemző a jegybank kommunikációját. Suppan Gergely szerint a testület tagjai nagyon ritkán nyilatkoznak, így a piac szereplői és az elemzők nem tudják, valójában hogyan is értékelik a gazdasági folyamatokat.
Lesz kamatvágás is
A második félévben az MNB ismét kamatcsökkentésbe kezdhet, a jegybanki alapkamat december végére 7,25 százalékos lehet – vélik a Reuters által megkérdezett elemzők. A hétfőn megjelenő, Jelentés az infláció alakulásáról című kiadványtól azt várják, hogy a központi bank az eddigi 3 helyett 3,5-4 százalékos inflációt vár 2009-ben, és figyelmeztetnek: az új prognózisnál is magasabb lehet az árszínvonal-emelkedés, mert a jelentés készítésekor nem a mostani forintárfolyammal és olajárral számoltak.
