A mindössze 10 ezer sejtből álló szövetcsomó egyáltalán nem hasonlít a májra, ám ahhoz hasonlóan viselkedik.
Óriási hőlégballonnal juttatott a légkör legfölső rétegébe
csillagászati teleszkópot egy nemzetközi kutatócsoport. A több mint 80 méter átmérőjű lufi 40 ezer méter magasra szállította a Nap tanulmányozására képes teleszkópot. Ez a módszer rendkívül olcsó az űrteleszkópok pályára helyezésének költségeihez képest.
A számítástechnikai eszközök
a légi közlekedéshez mérhető fenyegetést gyakorolnak a földi éghajlatra – derül ki egy brit felmérésből. Eszerint a Földön jelenleg működő mintegy egymilliárd személyi számítógép, valamint a rájuk épülő IT-szektor az emberiség által kibocsátott szén-dioxid mennyiségének 2 százalékáért felelős. Ezen belül is a legdurvább környezeti terhelést az adattárolás okozza.
Bioelemet készítettek amerikai kutatók vesesejtekből,
kihasználva azok ionszállítási képességét. Terveik szerint idővel a szervezetbe ültethető orvosi eszközök energiaellátást oldanák meg az élő áramforrással.
A szarvas dinoszauruszok eddig ismert legnagyobb példányát
ásták ki kanadai paleontológusok Alberta tartományban. A 10 méter hosszú, két darab csaknem 2 méteres orrszarvval rendelkező Triceratops 68 millió évvel ezelőtt élt.
Cukorral működő napelemet fejlesztettek
japán tudósok. Az új eszköz a cukorból napfény hatására hidrogéngázt fejleszt. A rendszer keményítővel is működik. A kinyert gáz később elégethető, vagy üzemanyagcellában használható fel.
Hidrotermális épülethűtő-rendszert
alkalmaznak kanadai kutatók a légkondicionálás kiváltására. A Torontóban működő megoldásban az Ontario-tóból kiszivattyúzott víz egy hőcserélő központban levegőt hűt le, a gázt ezután belvárosi irodaépületekbe továbbítják.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
