206 igen, 167 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Országgyűlés a 2008-as költségvetési törvényt. A jövő évi büdzsé tervezett hiánya 1118 milliárd forint. Ez mintegy két százalékpontos csökkenést jelent a 2007-es költségvetési deficithez képest. A jövő évi költségvetés bevételi főösszegét 7899,542 milliárd forintban, kiadási főösszegét 9017,138 milliárd forintban határozta meg a parlament. A társadalombiztosítási alapok kisebb mértékű többletet fognak realizálni. A nyugdíjbiztosítási alap egyenlege várhatóan nulla forint, az egészségbiztosítási alap többlete várhatóan 1,955 milliárd forint lesz.
Az Országgyűlés hétfői ülésén igent mondtak a tb-törvényre, döntöttek a népszavazás tavaszi kiírásáról, valamint megszavazták az autósok új felelősségre vonási rendszerét, az új pontszámítási metódust, döntöttek az élettársi kapcsolatokról, és elsőként mi ratifikáltuk az EU új szerződését. Nem vették napirendre viszont az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságáról szóló tervezetet, az ombudsmanjelölteket pedig leszavazták.
Több pénz az önkormányzatoknak és a mentőknek
Az elfogadást megelőző költségvetési vita során a lényegesebb módosító javaslatok között említette Veres János pénzügyminiszter az önkormányzatok 9,3 milliárd forintos többlettámogatását. Emellett a köztisztviselői illetményalap összege 36800 forintról 38650 forintra emelkedett. A költségvetési vita eredményeként az Országos Mentőszolgálat előirányzata egymilliárd forinttal nőtt. A társasági adóbevételek 15 milliárd forinttal csökkennek, mert a hitelintézeteknek és a befektetési vállalakozásoknak nem kell céltartalékokat képezniük. Ugyanakkor a személyi jövedelemadóbevételek 15 milliárd forintos többletet jelenthetnek a költségvetésnek.
Gazdasági növekedés lesz a fiskális szigor következménye
A fiskális szigor és az államháztartási hiány csökkentése teremti meg a gazdasági növekedés, illetve a kamatcsökkenés feltételeit – mondta el akkor Veres János pénzügyminiszter a deficit várható alakulása kapcsán. Véleménye szerint a gazdaság bővülésének jelenlegi alacsony szintje átmeneti jellegű, ami a nagy ellátórendszerekhez kapcsolódó reformok megkezdésének köszönhető. A kormány álláspontja alapján az egyensúlyjavulás és a növekedés lassulása olyan párhuzamos folyamatok, amelyek a reformok sikeres megvalósítását tükrözik.
Veres János elégedett – megszavazták a költségvetést (Fotó: MTI)
A negyedéves GDP-növekedés mértéke pedig azért olyan alacsony, mert zsugorodik az állam, és a kisebb állam egyszeri hatásként a gazdasági növekedés lassulásában is érzékelhetővé válik – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Véleménye szerint a 2009-től lényegesen nagyobb lehet a GDP-növekedés mértéke. A bővülés egyik motorja az lesz, hogy a hiány csökkenése miatt 2006-hoz képest 2009-re 1300 milliárd forinttal kevesebbet fog kérni az állam önmaga finanszírozására. Ezt a pénzt a cégek, vállalkozások felhasználhatják növekedésükhöz.
Növekedni fog a háztartások fogyasztása
A tárcavezető hozzátette, hogy a 2006-2007-es fiskális konszolidációhoz hasonló megszorító intézkedésekre már nem lesz szükség. A lakosság jövedelmi helyzetében beálló javulásnak köszönhetően az idei visszaeséssel szemben növekedni fog majd a háztartások fogyasztása. A felsorolt tényezőknek és a várható exportbővülésnek köszönhetően a GDP-növekedés mértéke 2009-től kezdve tartósan a négy százalékos szint közelében lehet. 2008-ban 2,8 százalékos GDP-bővülést vár a kormány.
Csökkenő kamatszint várható
A költségvetési szigor további pozitív következménye, hogy jövő év végéig akár egy százalékpontos kamatcsökkentés is elképzelhető – közölte Veres János. Véleménye szerint részben a kormány elmúlt háromnegyed évi fiskális szigorának is köszönhető, hogy a jegybanknak lehetősége volt két alkalommal is kamatot csökkenteni. A kamatszint jelenleg 7,5 százalék. A pénzügyminiszter utalt arra, hogy az aktualizált konvergencia-programban az idei évi GDP-hez mért hiánymutató 6,4-ről 6,2 százalékra csökkent a vártnál több adó- és járulékbevétel, illetve kisebb államháztartási kiadások miatt.
—-A gazdasági növekedés forrásait keresik—-
Nem növekedésösztönző, hanem adósságtörlesztő költségvetés lesz a jövő évi, hangzott el a Nézőpont Intézet 2008-as költségvetésről készült tanulmányának múlt heti bemutatóján. A megszorításokra és az államháztartási egyensúly helyreállítására valóban szükség van, de a kormány álláspontjával ellentétben hiányoznak a gazdasági növekedés beindításának forrásai – mondta el az eseményen Chikán Attila, az Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere.
Holott a mostani helyzetből a kiutat csak ennek megvalósítása jelenthetné. Az általa pozitívan megítélt NFT-ben is kevésnek találta a közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítható források mennyiségét. Véleménye szerint az állam zsugorodása ma még nem érzékelhető és szinte valamennyi területen egyszerre van jelen az állami túlköltekezés és a szűkösség. A jelenség a reformokat előkészítő átgondolt koncepciók hiányának következménye.
A volt gazdasági miniszter szerint további probléma, hogy nem láthatóak a jövő évi költségvetés társadalmi céljai sem. Véleménye szerint a jövő évi költségvetés szerkezete a kormánynak azt a helyzetét tükrözi, miszerint csak rossz megoldások közül volt lehetősége választani. Emiatt a 2008-as büdzsét kényszerköltségvetésnek nevezte. A tanulmány a költségvetési hiány lefaragása kapcsán megállapítja, hogy a további 520 milliárd forintnyi deficit-csökkentés újabb megszorítások bevezetése és a gazdasági növekedés megfékezése árán valósulhat csak meg.
Adósságtörlesztő költségvetés
A tanulmány másik szerzője, Cséfalvay Zoltán közgazdász, az Orbán-kormány volt gazdasági államtitkára, 2008-ra az idei évhez hasonló stagnáló gazdasági növekedéssel számol, és a nem számít a foglalkoztatottság javulásával sem. Véleménye szerint, a következő évben is várható az infláció alultervezése. A vártnál nagyobb mértékű pénzromlás következtében a közszolgáltatások reálértéken kevesebb forrással tudnak csak számolni. Mivel az államháztartás hiánya teljes mértékben az államadósság kamatterhét finanszírozza, a 2008-as büdzsét az adósságtörlesztés költségvetéseként lehet jellemezni. Cséfalvay Zoltán szerint szükség lenne az adórendszer lényegi átalakítására, egyszerűsítésére, de erre véleménye szerint 2011 előtt nem kerülhet sor. Így ebből a szempontból is értékes évek elvesztésével lehet számolni – közölte a szakember.
